Izsó Miklós.

Teljes szövegű keresés

Izsó Miklós.
Izsó Miklós, a magyar genreszobrászat megalapítója, született 1830-ban. Tanulmányait a szabadságharcz küzdelmei, melyekben résztvett, félbeszakították s ekkor a Rimaszombatban lakó Ferenczy Istvánhoz ment, hogy a híres mester oldala mellett művészszé képezze magát. Itt ébredt föl a lelkében szunnyadó géniusz, itt izmosodott meg nemzeti érzése annyira, hogy később művészetének is ez volt legfőbb rugója; itt sajátította el a magasabb művészi routint. Művészi érzékének kifejlődésére és nemzeti érzelmeinek alkotásaiban való megnyilatkozására a legjobb iskola volt neki a rimaszombati műterem, melynek légköréből immár bízvást mehetett Bécsbe és Münchenbe, felsőbb kiképeztetése czéljából, mert a magyar népélet lelkében zsongó jeleneteit oda is elvitte magával. Münchenben mintázta „Búsuló juhászát”, a magyar genreszobrászat ez első művészi termékét, melylyel hírnevét egyszerre megalapította. E művének eredetije a nemzeti múzeumban van, de másolata országszerte ismeretes. Münchenből haza térvén, Budapestre költözött, 382lelkében a fényes jövendő álmaival; de a megélhetés küzdelmei csakhamar arra kényszerítették, hogy kisebb mellszobrokat mintázzon, melyekben alkotó erejét szétforgácsolta. A genreszobrászatra volt a legnagyobb tehetsége, de e nemű alkotásai közül csak a Fonóházi jelenet-tel készülhetett el teljesen. Mellszobrai közül nevezetesebbek Egressy Gábor, Arany János, Pákh Albert, Bernáth Gáspár és Zrinyi Miklós. Első monumentális alkotása a debreczeni Csokonai-szobor, melyben a régebbi költői nemzedék e népszerű alakját mesterien állítja elénk, mintegy tanúbizonyságául annak, hogy művészi tehetsége a monumentális művek alkotására is feljogosítá. S hogy ennek daczára Petőfi-je nem sikerült, okát – Szana szerint – abban kell keresnünk, hogy a szoborbizottság a pályázatban oly feltételeket állapított meg, melyek a művészi szellem szabad szárnyalásának gátat vetettek. Ez okból Huszár Adolf is, ki az Izsó-féle mintát vette alapul – csak közönséges művet alkothatott. – Hátrahagyott vázlatai csaknem kivétel nélkül népies alakok és jelenetek, melyeknek művészi becse a jellemzés erejében van. E vázlatok a nemzeti múzeumban vannak elhelyezve. Izsó 1875 május 29-én halt meg, férfikora delén, Budapesten.

IZSÓ MIKLÓS.

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!