Hámos László főispán.
Hámos László főispán.
1891-ben nevezi ki ő felsége pelsőczi Hámos Lászlót, a vármegye kiváló és népszerű férfiát főispánná. Június hó 3-án iktatják be főispáni székébe. A vármegye előkelőbb családainak tagjaiból alakított lovas banderium és hosszú kocsisor kísérete mellett vonul be Tornallyáról Rimaszombatba, hol a Hevessy Bertalan vezetése alatt kiküldött díszküldöttség hívja meg a beiktató közgyűlésre. A szokásos eskütétel után, Lukács Géza akkori első aljegyző (ma főjegyző) szép beszéddel üdvözli, mire az új főispán a következő beszéddel tartja meg székfoglalóját:
„Tekintetes megyei törvényhatósági közgyűlés! Midőn ő császári és királyi Felsége, Magyarország apostoli királyának kegyelméből és a magyar kormány bizalmából Gömör-Kishont törvényesen egyesült vármegye főispáni székét elfoglalom és a megye kormányzatát átveszem, mindenekelőtt fogadják őszinte köszönetemet azon szíves fogadtatásért, melyben részesíteni méltóztattak. Meg vagyok győződve arról, hogy ezen kitüntetés nem személyemet, de azon állást illeti, melyet elfoglalni szerencsém van.”
„Örömmel és bizodalommal foglalom el Gömör-Kishont vármegye főispáni székét, melyet nagyérdemű hivatalbeli elődeim, Szentiványi Károly, az Andrássy grófok, Fáy Gusztáv és előbb számosan, kiválóan töltöttek be, a kiknek példáját követni legfőbb óhajtásom. Előttem álland közvetlen elődöm, méltóságos Fáy Gusztáv úr, hosszú ideig tartó bölcs és tapintatos kormányzatával, mely idő alatt általános volt a megelégedés. Örömmel foglalom el ezt a széket, mert azon vármegye kormányzatát veszem át, melynek hű fia voltam és maradni kívánok. Bizalommal, mert érzem, hogy Gömör-Kishont vármegye közönsége, a hazaszeretettől, a király iránti hűségtől és alkotmányos érzelemtől vezéreltetve, elősegítend nemes törekvéseimben, – bizodalommal, mert tisztikara e vármegyének olyan, mely elődeit és önmagát, jó hírnevével az ország legelső tisztikarainak sorába emelte és tudom, hogy jó hírnevét ezentúl is mindenkor meg fogja tartani.”
„Ezen tényezők által támogatva, örömmel és bizodalommal léphetek azon nehéz ösvényre, a melyen haladnom kell, hogy az őrködésemre bízott vármegye közigazgatása jó legyen; és hogy ezt megvalósíthassam a törvény által előmbe írt határon belül, összes erőmet a megye szolgálatának fogom szentelni, – minden cselekedeteimben a legigazságosabban és részrehajlatlanul fogok eljárni, minden felügyeletemre bízott munkaerőt részrehajlatlanul birálandok meg és használandok fel, hogy a közigazgatásnak valamennyi ága virágzó, és a törvényeknek megfelelő legyen.”
„Őrködni kívánok – és főispáni állásomnál fogva őrködni tartozom – mindnyájunknak legfőbb kincse, a magyar állam egységének sérthetetlensége fölött és azt bármely támadás ellen, minden törvényes eszközzel meg fogom védeni. Szükségünk lévén művelt és hazafias népességre, őrködni kívánok a népoktatási törvény hazafias és helyes betartása fölött, hogy népünk vallásos nevelése, hazaszeretete, a király iránti hűsége és a törvények tisztelete már az iskolákban biztosíttassék. Őrködni fogok a közbiztonság, közegészség és közgazdaság fölött, mely három tényező a nagy és erős állam létesítésére elkerülhetetlen, őrködni fogok és őrködnöm kell a többi közigazgatási ágak pontos és helyes ellátása fölött, melyekhez tartoznak a gyám- és árvaügy, a szegény- és cselédügy, a közúti és a közlekedési ügyek, a katona-ügy és az annyira a nép érdekébe vágó adóztatási ügyek, a közigazgatásra bizott igazságszolgáltatás, a kisebb polgári peres ügyekben; őrködni kívánok városaink közigazgatásának kifogástalan ellátásáról és jogaikat megóvni leghatározottabb törekvésem leend.”
583„Óhajtom vármegyémben a teljes jogegyenlőséget és a vallásszabadságot, boldognak fogom magam érezni, ha megyém mindezen ügyeiben a jogrend és jogbiztonság fog uralkodni s ha a magyar hazának azon része, melyet Gömör-Kishont vármegyének neveznek, vezetésem alatt, szívvel-lélekkel, érzelmeiben magyar, viszonyaiban rendezett és megelégedett lesz.”
„Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása érdekében kérem a megye tisztelt közönségének jóindulatú támogatását, biztosítván határozott igyekezetemről és akaratomról, hogy azt kiérdemeljem. És midőn mindig, mindenkit barátságos érintkezés által fogok törekedni kötelessége teljesítésére vezetni, komoly elhatározásom a kitűzött czélt minden rendelkezésemre álló eszközzel elérni.”
„Szívből kívánom, mit minden igaz magyarnak kívánni kell: viruljon fel Magyarország, éljen a király, a Gondviselés őrködjék Gömör-Kishont vármegye közönsége fölött!”
A nagy tetszéssel fogadott beköszöntő után a főispán erre a napra a közgyűlést bezárja és a vármegye ünnepi lakomára gyűl, melyen együtt ünnepel a vármegye színe-java, Rimaszombat székváros polgáraival.
A következő napon folytatva tartott közgyűlésen Bornemisza László alispán az ünneplésnek első perczét a kegyeletnek kívánván szentelni, fájó részvéttel emlékezik meg gróf Andrássy Manó, az első alkotmányos főispán és több ízben országgyűlési képviselő váratlan, gyászos elhunytáról. A vármegye közönsége fájdalmasan veszi tudomásul, őszinte részvétét jegyzőkönyvbe iktatja, a nemes gróf arczképét a gyűlésterem számára megfesteti s a gyászoló családhoz részvétiratot intéz.
Az 1892. évi május 10-én tartott közgyűlés elhatározza, hogy ő Felsége 25 éves uralkodói évfordulója alkalmából küldöttséget meneszt a hódoló felirat átadására. E küldöttség pelsőczi Hámos László főispán vezetése mellett a következőleg alakult: minaji Bornemisza László alispán, Lukács Géza tb. főjegyző, gróf Andrássy Géza, Kubinyi Géza, Szentiványi Árpád, Fáy Gyula, Bornemisza István, Putnoky Mór orszgy. képviselők, Podraczky István rozsnyói kanonok, Terray Gyula gömöri esperes, Nagy Pál esperes, Fáy Viktor, Draskóczy László, Hámos Aladár, id. Hegyessy Sándor, Hevessy Bertalan, Radvánszky Károly, Farkas Ábrahám, Samarjay János, Ragályi Ferencz bizottsági tagok és Szabó György rimaszombati polgármester. Egyben pedig felhívja az egyházi hatóságokat, hogy június 8-án hálaadó istentiszteletet tartassanak, míg az országos diszbandériumban leendő részvételre felhívást bocsát ki.
Az október 24-én tartott közgyűlésből a vármegye közönsége Kossuth Lajos nagy hazánkfiát 90-ik születésnapja alkalmából üdvözli és ugyanezen az ülésen köszönettel fogadja el néhai parnói Molnár Viktor kórházi alapra szóló 4000 forintos alapítványát. – A július hó 15-én tartott közgyűlésben Dapsy Vilmos és Marikovszky Gusztáv elhunyta alkalmából őszinte részvétét jegyzőkönyvbe iktatja. Miután pedig a Garam völgyében ismét inség mutatkozik, az inséget szenvedők felsegélyezésére 800 forint segélyt és 2085 forint kamatnélküli kölcsönt szavaz meg a vármegye vetőmag beszerzésére.
