Trachit.
Trachit.
A vulkánok működése Biharban a harmadkor közepén érte el tetőpontját; Bihar hatalmas trachit hegységei e korszakban törtek elő. E korból származó vulkanikus kőzetek legidősebbje a kvarcz-porfir, ezt követik a savasabb káliföldpátot tartalmazó trachitok vagy riolitok, ez után jönnek a kovasavban szegényebb nátrium vagy nátrium-kalczium földpátot tartalmazó trachitok, vagy andézitek és végül a sort bezárják a bázisos anortit földpátot tartalmazó trachitok. – Hazánk, de különösen a bihar-vlegyászai hegység klasszikus hazája a trachitoknak.
A trachit-hegység északon Kis-Sebesnél Erdélyben kezdődik, hol a trachit vonulata a Sebes-Körösön is átlép, innen a trachit a Dragán- és Sebes-patak közén északról déli irányban húzódik. A vlegyászai hegység gerincze és legmagasabb ormai (Vlegyásza, Vurvurásza, Muncsel, Botyásza) trachitból vannak felépítve; hajdan valószinűleg mind megannyi trachit-kráterek voltak. A Jád forrásának környékén a trachit-hegység két ágra szakad, az egyik a Jád és a Dragán közét borítja el, a másik Fontina-Galbina és a Boicza hegyeken át a Jád balpartján vonul.
A trachit-kőzet hatalmas kitörése szakította szét a Bihar-hegység nyugati lejtőit borító középkori triasz és jura mész-rétegeit. A petrószi mészhegyeket, 32a Galbina és Batrina festői szép mész-szikláit a Király-erdő mészszirtjeitől ez a hatalmas trachitbástya választja el.
Rendkívül érdekes Bihar-Füred fekvése, mely a vulkanikus erők tombolása közepett, mint egy csendes sziget, épségben fennállott. Az erupczió itt a mész-szirtet karéjban kihasítván, jó magasra felemelte, de szét nem roncsolta. Bihar-Füred az ő triasz-mész- és triasz-homokkövével katlanban fekszik, köröskörül trachitbástyák védik. Primics a Vlegyása trachitos közetének vonulatában egy dáczit és andezit csoportot különböztet meg. Az andezit vonulat viszonylag csekély kiterjedésű, a dáczit nagy területet borít el.
A Kis-Sebesnél tört trachit kis-sebesi granit név alatt szerepel a forgalomban, tulajdonképen azonban nem granit, hanem kvarcz-porfir, helyesebben kvarcz-andezit, vagy dáczit. Szabó József csaknem egész emberöltőn át tanulmányozta e trachitokat, neki köszönhetjük, hogy az eruptiv kőzetek és főleg a trachitok között a határ szigorúan meg van vonva.
A trachit ép úgy, mint a granit, földpát-, csillám- és olykor kvarczból áll; de ezeken kivül színes ásványokat, u. m. amfibolt, augitot és hipersztént foglal magában, rendesen nem együtt mind a három ásványt, hanem bizonyos csoportosításban.
Ez a kő alkotja a bihar-vlegyászai hegység legnagyobb tömegét. Ezt a követ használják az államvasútak építésénél, úgy koczkaköveknek, mint zúzott állapotban kavicsnak. A koczkakövet egyébiránt úgy Budapest, Nagyvárad, mint az alföldi és erdélyi városok is használják. Budapesten 1890. és 1891-ben a kőbányai útat szakaszonként kis-sebesi dáczittal és mauthauseni granittal burkolták.
A dáczitot államvasúti és közúti hidak, átereszek építésénél és más építkezéseknél is használják több mint két évtized óta.
A bihari hatalmas trachithegyekben még megfelelő közlekedés nincs és így a szomszéd Kolozs-megyében fekvő kis-sebesi bánya látja el az egész országot dáczittal. – Az itt levő hatalmas feltárásokból láthatjuk, hogy a dáczitból nemcsak kisebb koczkakőnek való darabokat, hanem tömör és úgyszólván teljesen összefüggő nagy tömböket is fejthetnek. Az ott elért sikerek azzal biztatnak, hogy a közlekedési eszközök fejlesztésével a bihari hegyek trachitja is értékesíthető lesz.
