Szerbek támadásai.
216Szerbek támadásai.
A mint a magyar hadsereg megkezdte az elvonulást, a szenttamási szerbek Verbász felé törtek és habár megígérték az emberélet és a vagyon kímélését, mégis pusztítottak és raboltak, a hol csak megjelentek. Majd a Szerémségből jött csapatokkal egyesülve, három hadoszlopban nyomultak előre. Az egyik hadoszlop január 25-én Kulát támadta meg, de itt visszaverték. Január 28-án Sztejin Demeter és Nenadovics Proto 3000 főnyi szerb haddal megismételte a támadást s Kulát elfoglalta. Február 2-án Sztejin Kuczora és Torzsa felé tartott, hol Bezerédj Miklós, Czintula Antal és Karassay állottak a nemzetőrökkel, de ezek a szerbek támadására Péterváradig vonultak vissza. Sorok Sándor szolgabíró, a ki erélyes fellépésével gyűlöletessé tette magát, Hódságra menekült, de az itteni lakosok elfogták, kiszolgáltatták a szerbeknek, a kik őt február 4-én felakasztották. A szerbek február 2-án Hódságot és Kuczorát, 5-én Sziváczot, 6-án Torzsát foglalták el. Csak Piros község lakosai verték vissza a szerbek támadását.
A másik szerb hadoszlop január 25-én indult el Szenttamásról. Útközben Hegyes és Feketehegy visszaverte a támadást, Szeghegy német lakossága azonban meghódolt. A szerbek 5000 forint sarczot vetettek ki a községre, a helységet megszállották, már 25-én kifosztották a zsidók házait és másnap éjjel már személyválogatás nélkül űzték a sarczolást a helységben. Január 28-án a megittasodott szerbek csupán ama vakhírre, hogy egy nagyobb magyar csapat van előnyomulóban, hanyat-homlok visszafutottak Szenttamásra.
Topolyát ekkor Végh őrnagy vezetése alatt a jankováczi és a szabadkai nemzetőrök tartották megszállva, de e seregben hiányzott a fegyelem, azonfelül bizalmatlanok voltak a vezér iránt és így Végh őrnagy nem tehetett mást, mint Topolyát odahagyni. Az utolsó pillanatban Szabadkáról 75 honvéd és 24 huszár jött Topolya segítségére, minek következtében a lakosság az ellentállás mellett döntött. Miután a szerbek Hegyest és Feketehegyet elfoglalták, Bajsa község pedig megadta magát, január 30-án Topolya ellen indultak. A temető árkában letelepedett honvédek heves puskatűzzel fogadták az ellenséget; de mikor a szerbek ágyúikat a falunak fordították, a túlerőt látva, megfutamodtak s meg sem állottak Szabadkáig. A szerbek ekkor bevonultak a községbe s báró Kray János kastélyát teljesen kifosztották, magát a bárót pedig kocsira ültetve, Karlóczára vitték.
Hegyes és Feketehegy elfoglalásával Szabadkát is veszély fenyegette. A város már január 23-án értesülvén a közelgő veszedelemről, Halashoz fordult segítségért. Halas továbbítván a vészhírt, csakhamar számos pestmegyei községből érkeztek nemzetőrök. Gróf Hadik ezredes pedig 400 szekéren az 5-ik honvédzászlóaljat küldte a város segítségére. E szekerek azután a szabadkai tábori kórházat összes felszereléseivel együtt Szegedre, majd innen Makóra szállították. A mint a város Topolya felprédálásáról értesült, január 30-án megkezdte a déli oldal megerősítését és futárt küldött Spelletich Bódoghoz s Bíró Antalhoz, hogy a kormánynál nagyobb őrséget eszközöljenek ki Szabadka számára.
