Utcák, terek, középületek.

Teljes szövegű keresés

Utcák, terek, középületek.
Ezzel szemben, már a Rákóczi-út (előbb: Bajai-út) jobb oldalán, van a Ferencz-József közös kaszárnya pavillonszerű emeletes épülettömege. Tőle éjszakra, a vaspályán túl, a mintaszerű emeletes csapatkórház. A Vaspálya-út és a Rákóczi-út sarkán említésre méltó a Szemző Gyula-féle nagykiterjedésű magándíszkert, ízléses falazott és vasrács-kerítéssel.
A Rákóczi-út a város egyik leghosszabb és legszebb utczája. Mindkét oldalán páros fasor húzódik. Belső fele szintén parkozva van. Az utcza folyton épűl, 225szépűl. Itt van a Zombori Iparosok Árúcsarnoka, s a Bács-Bodrogmegyei Gazdasági Egylet újonnan épűlt, hatalmas palotája.
A Rákóczi-út a Széchenyi István-körútig ér. Innen folytatása a belvárosban a Bajai-utcza. Ennek, s a Széchenyi-körútnak sarkán emelkedik a gör. kel. szerb férfitanítóképző-intézet palotaszerű emeletes épülete, mely 1895-ben Brankovics György pátriárka költségén épűlt. Ebben az utczában van a szerb nagytemplom, (Szent György templom), melyet 1759-ben kezdte építeni, s tornyát 1792-ben emelték. Főékessége a dús aranyozású, s Kracson művész által festett ikonosztaz, mely 80.000 koronába kerűlt. Kriptájában van eltemetve az óriás termetű gróf Brankovics János, Zombornak volt híres kapitánya. A templom udvarán van a szerb tanítónő-képző-intézet. Vele szemben a Nagytemplom-utczában a szerb elemi fiú- és leányiskola s polgári leányiskola emeletes épülete. A Bajai-utcza a Szent-György térbe torkollik. A tér közepén van az ártézi kút, mely pár év előtt még az egész várost ellátta ivóvízzel, Zsigmondy Béla mérnök fúratta 1887–89-ben. Mélysége 333 m. Naponta 85,000 liter vizet ad. A zombori kútak többnyire szíkes vizűek, ivásra nem igen alkalmasak. Az ártézikút vizét hordókban egylovas vizes szekerek hordják szét, s kantánként (cserépkorsó) három fillérért adják. Újabban a Bezdáni- és Vitéz-utcza sarkán: a honvédkaszárnya előtt, meg a Kalap- és Szontai-utcza sarkán fúrtak artézi kútat. A millénium emlékére a törvényhatóság elhatározta, hogy minden városrészben fúrat ártézi kútat.
A Szent-György-térből a Bajai-utcza folytatásaként nyílik a Fő-utcza: a Kossuth Lajos-utcza. Egy és kétemeletes házaival, egymást érő üzleteivel, fényes kirakataival igazán nagyvárosias utcza. Itt van a Zombori Takarékpénztár emeletes épülete is.
Kelet-nyugati irányban a Deák Ferencz-körút zárja be, melynek éjszak-keleti folytatása az Erzsébet-körút. E kettő Zombor büszkesége: a Korzó, a milyennel bizony kevés város dicsekedhetik. Az aszfalt-járón kívűl három-négy gondozott gyalogjáró húzódik rajta végig hat-nyolczszoros árnyas fasorral, üde pázsittal, nyírt eleven sövénynyel. Kár, hogy a nyílt Városárok is itt folyik. Ennek a kietlenségét mégis enyhíti a dús növényszegélyzet.
A Kossuth Lajos-utczával szemben, a Deák Ferencz-körútból szélesedik ki a Szabadság-tér (előbb Megyeház- vagy Vásártér). Sokáig itt tartották az országos vásárokat. Ujabban az egész teret igen szépen parkozták. A tér elején van, díszes vasrácscsal körűlvéve, Schweidel József, Zombor szülötte, aradi vértanú érczszobra, a nemrég elhúnyt Mátrai Lajos, budapesti szobrász művészi alkotása. Országos adakozásból a Schweidel-szoborbizottság állította. Leleplezése országos ünnepség keretében, a magyar törvényhozás küldöttségének jelenlétében, 1905 május 18-án, a vértanú születésnapján, történt. A szobor fölírata:
SCHWEIDEL JÓZSEF.
1849.
Országos gyűjtésből állította
a Schweidel szoborbizottság
1905. május 18-án.
Ez volt az országban az első önálló aradi vértanú-szobor.
A szobortól jobbkéz felé van a Szent István templom, melynek igazán viszontagságos a története. Építését már 1828-ban elhatározta a hitközség; alapkövét azonban csak 1860-ban tették le. Több mint egy évtized alatt nagynehezen tető alá kerűlt, de költség hiányában 1875-ben az építő-bizottság a munkálatokat megszüntette. Harmincz esztendeig állt úgy, omladozó, bemohosúlt falakkal az ú. n. „régi uj templom”, míg végre Császka György, volt kalocsai érsek bőkezűségéből a kéttornyos templom elkészűlt. 1905-ben, Szent István napján Várossy Gyula dr., akkor székesfehérvári püspök, ma kalocsai érsek, Zombor szülötte, szentelte föl. A templomhoz épűlt emeletes zárdában lakó karmelita-szerzetesek látják el az egyházi teendőket.
A Szabadság-tér mögött emelkedik a vármegye kétemeletes székháza; monumentális palota. Már a Rákóczi-útról szemébe tűnik a nézőnek a hatalmas, széles homlokzat, közép- és oldaltornyaival. A három udvart befogó nagy épülettömb régebbi részei az 1802–1806. években épűltek. A 80-as években átalakították s a díszes homlokzattal kiegészítették. A harmadik udvarban van a kir. ügyészség tornyos, kápolnás helyisége. Itt voltak a régi vármegyei börtönök földalatti helyiségei. Ma érdekes emlékek.
226A karmelita-zárdától kezdve a megyeház nyugati oldalán terűl el az Erzsébet-liget. Évekkel ezelőtt ott is vásártér volt. E fiatal díszkert a város legkedveltebb üdülőhelyévé kezd lenni.
A vásártér kiszorúlt a vármegyeház mögé, a Sztapári-út mellékére. Ez egyszersmind katonai gyakorlótér is. Út vezet ide a Baja–Zombor–Újvidéki vasút Vásártéri megállójától. A Sztapári-útból nyílik a vármegyeháztól balra, a régi Bástya-utcza; melyet Schweidel József-útczának neveztek el a szoborleleplezés alkalmával, mert az utcza saroképülete, a mostani Széchenyi-féle ház, a Schweidel-család birtoka volt.
A Schweidel József-utcza folytatása (éjszak felé is visszahúzódva) a Bercsényi-út (elébb: Szóntai-út), melynek végén jobbról van az új vágóhíd, s a szerb Kistemető, kápolnával. A sorompón túl terjed el a katonai nagy gyakorlótér. Ott tartja évenként a Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egylet a látogatott lóversenyeket. E czélból vedett tribünt is épített.
A Deák-Ferencz-körútról a Zrinyi-utcza és a Basa-utcza vezet a Szent-Háromság-térre. A Basa-utcza s a Trefort-utcza sarkán van az állami főgimnázium emeletes épülete, vele szemben a Tárczay-féle, kényelemmel berendezett díszes új gőzfürdő, mely átszolgál a Zrinyi-utczába is. A másik, Falcione-féle gőzfürdő a Posta-utczában van.
A tér közepén áll a Szent Háromság-szobor, melyet Kruspér Pál, kincstári uradalmi igazgató állíttatott 1774-ben. Újabban sikerűlten restaurálták.
A Szent Háromság és Szent György-tér, valamint a Gromon és Vojnits István utczák között van a nagy, négyszögű udvart bezáró emeletes városháza, a két térre nyíló kapukkal. Ennek a helyén volt az ősi Czobor-vár, majd a török uralom után gróf Brankovics János kapitány kastélya. A mostani épület éjszaki részének alapkövét Redl Ferencz, kincstári adminisztrátor 1749-ben tette le. Jóval később három ízben is folytatták a másik háromnegyedrész építését, mígnem teljes mai alakjában 1844-ben készűlt el. A főhomlokzat a Szent Háromság térre néz. Itt van az árkádos főkapu. Fölötte a nagy gyűlésterem oszlopos erkélye. Hazafias ünnepek alkalmával (pl. márczius 15-én) onnan hangzanak le a szónokok beszédei. E fölött emelkedik a vasrács-erkélyes torony, az önkéntes tűzoltók őrtornya, honnét csengetéssel, s a városrészek számának megfelelő lövésekkel jelzik a tűzeseteket. A földszinten köröskörűl bolthelyiségek vannak.
A Szent Háromság-térről éjszak felé a Szent János-utcza vezet a Széchenyi-körútig. Az utcza jobb sarkán van az emeletes róm. kath. plébániaépület és plébánia-templom (Szent-Háromság-templom), a régi Ferenczrendi szerzetesek kolostora s temploma. A plébánia-épület előtt a Vojnits-utcza színéig nyúló tért vaslánczokkal összekötött vörös márvány-dúczok kerítik be, melynek szögletében van I. Ferencz királynak vörös márvány-emlékoszlopa. Itt a „lánczban”, a Szent Háromság- és Szent György-téren, s a kettőt összekötő Vojnits István-utczában, valamint a Szent János-utczában tartják a népes hetivásárokat.
A plébánia-templom során emelkedik a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék emeletes intézete négy osztályú elemi és négy osztályú polgári leányiskolája. Fölépítésére (1887.) Haynald Lajos kalocsai érsek 100,000 koronát adott.
A Szent János-utcza baloldalán vannak sorjában: a magy. kir. pénzügyigazgatóság emeletes épülete (a régi Grassalkovics-féle kincstári palota), mellette a kertben épűlt Magyar Olvasókör. Közötte és az emeletes postaépület között a török mecsetből alakúlt Szent János-kápolna. Odább a kincstári ügyészség épületei (a kétemeletes négyszögű épület a török időkben a janicsárok kaszárnyája); végűl az emeletes sarokház, a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék felügyelete alatt levő árvaház és kisdedóvó. Ez épület helyén volt Schweidel József szülőháza. A Schweidel szobor-bizottság a kegyeletes helyet díszes emléktáblával jelölte meg, melynek zöldes márványlapján aranyozott betűkkel ez van:
Itt született
1796. évi május 18-án
SCHWEIDEL JÓZSEF
honvéd-tábornok,
az 1848–49. évi magyar szabadságharcznak
az aradi golgotán megdicsőűlt
vértanúja.
Emlékét őrzi minden magyar szív.
Zombor, 1902. október 6.
227A Kistemplom-utczában van a róm. kath. középponti elemi fiúiskola emeletes, s a városi felső kereskedelmi iskola földszíntes épülete. Az utcza végén meg a szerb kistemplom.
A Kistemplom-utczából a Jókai-térre vezet a Kígyó-utcza. Ebben van az ág. ev. egyház imaháza és iskolája. Vele szemben a zombori selyembeváltó-intézet és a nagy gubóraktár. Házak közé ékelve a városi színház, melyet 1879-ben részvénytársaság épített; 1887-ben pedig a város magához váltott. A hatalmasan fejlődött színházpártoló közönség kívánalmainak most már meg nem felel. Átalakítása vagy újraépítése a közel jövő feladata. A színházzal összefügg a Színház-szálló, vagyis a kitűnő konyhájáról messze földön híres Elefánt-szálló.
A Jókai-térről éjszakkelet felé halad az Erzsébet-körút, s folytatása a Bezdáni-utcza. A kettőt keresztezi a Széchenyi-körút és folytatása a Vitéz-utcza. A Széchenyi-körút és a Bezdáni-utcza sarkán van az emeletes honvédkaszárnya.
A Bezdáni-utcza nagyobb térbe torkollik. Ez a katonai kis gyakorló-tér. Jobbkéz felől gyönyörű hársfasoroban van a kálvária, melynek kápolnáját a tizenhárom stáczióval Nagy István kincstári ispán építtette 1764-ben.
Innét a sorompón túl a Mosztongát s a vasútat átszelve, klinker-út vezet a Dunaparti Bezdán községbe.
A Mosztonga hídjánál balra térűl a Sikarai-út. Bal oldalán van a zsidótemető. A Sikarai-út szintén átmetszi a vasútat, mely mellett terűl el a kies Sikara erdő, kedvelt kirándulóhely rendezett útakkal, vendéglővel. A tanulóifjúság s a köznép nyári mulatságokat, majálist szokott itt tartani. Az erdő szélén van a katonaság lövő-gyakorlóhelye.
Visszatérve a városba, az Erzsébet-körútból nyílik a Farkas-utcza. Ennek, s a Zsinagóga-utczának a szögletén van az újonnan kiépűlt zsidótemplom.
A Farkas-utcza, s a vele párhúzamosan Rókus-utcza a Szeder utczáig húzódik, mely mögött van a díszes új kerítéssel körűlvett Szent Rókus temető, néhány művészi síremlékkel s régi kápolnával, melyet Mandics Mátyás építtetett 1725-ben. A vele összefüggő új temetőben Fejér Gyula apátplébános építtetett díszes új kápolnát.
A szerbek nagy temetője a várostól keletre, a Nagytemető utcza végén, a vasúton túl van. Kápolnája 1792-ben épűlt.
A Jókai-térről a nagyforgalmú, széles, fasorokkal szegélyezett s keramittal kirakott Apatini-út, újabban: Thököly-út nyílik. Kezdetén, a jobb oldalon van az emeletes Vadászkürt-szálló, szép kerthelyiséggel, baloldalán a Polgári Kaszinó. A Thököly-út s a Szeder-utcza szögletén van a városi kórház és a szegényház.
Ettől kezdve a Thököly-út jobb oldalán két év óta egész új városrész épűlt, több mellékutczával. Innét gyönyörű árnyas fasor, s kövezett gyalogjáró vezet ki a Ferencz-csatornáig, ez az Apatini-út, s azon túl az országút Apatin községig. A csatorna város felől eső oldalán szőlőskertek s nyárilakok vannak. Ezen az oldalon van a nyári fürdő, látogatott csárdával.
A Ferencz-csatornát átmetszi az Apatinba vezető országút, mely íves vashídon vezet keresztűl. A város felől a híd két oldalán van a vontatóhajók kikötője, rakodóhelye. A túlsó parton másik, szintén látogatott csárda mellett a város villamosvilágításának telepe.
A város utczáinak száma 109. A házak száma a városban 2838, a szállásokon 1341, összesen 4179.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages