Ipar.
Ipar.
A közgazdaság másik két ága: az ipar és kereskedelem még nem áll a fejlettség ama fokán, a melyen a város múltja, s földrajzi, természeti, politikai, társadalmi körűlménye szerint lennie kellene.
Zombor ipara kisipar, s a lassú fejlődés állapotában van. Az ipari készítmények legnagyobbrészt a helyi szükséglet kielégítésére szolgálnak, bár egyes iparágak kivitelre is termelnek. A háziipar fejletlen. Ennek föllendítésére alakúlt a városban a Bács-Bodrog vármegyei Tulipán Háziipari Szövetség, mely főleg a női háziipar fejlesztését czélozza.
Még a múlt század derekán is élénkebb ipari élet volt Zomborban. 1865-ben egy magyar nyelvű szaklap is jelent meg Ipar czímen. Azóta egyes iparágak teljesen megszűntek, mint a posztónyíró, gombkötő, órakészítő, rézöntő, reszelővágó mesterségek. Mások hanyatlottak, mint a harisnyakötő, takács, szitás-ipar.
1887-ben alakúlt meg a Zombori Általános Ipartestület, melynek jelenleg 850 tagja van. A segédek száma 1410, az inasoké 890. Az ipartestület vagyona 84.563.75 korona. Elnöke Frey Imre ékszerész. Az ipartestület kebelében a szabók, női szabók, czipészek, harisnyakötők, hentesek és mészárosok, sütők, kefekötők és esztergályosok szakosztálya külön működnek. Virágzóbb iparágak az asztalos, szabó, hentes és nyomdász ipar. Legrégibb és legnagyobb nyomda a Bittermann Nándor és fia könyv- és kőnyomdája; kívüle még négy nyomda működik. Nagyipari műhelyek: az Ugry Mihály és Fia kályhakészítő, s a Teltsch Gáspár bőröndkészítő műhelye. A gyáripart a Zombori Export-gőzmalom r.-t. s a Weisz-féle gőzmalom, továbbá a Mérő Ignácz és az Angyal-Bernhard-Pfeiffer-féle téglagyárak képviselik.
