Az inzurrekczió.
Az inzurrekczió.
Az alattvalói hűségnek s buzgó áldozatkészségnek fényes példáját mutatta a vármegyével együtt Zombor a Napoleon elleni háborúban, a nemesi fölkelések alkalmával. I. Ferencz fölhívására 1797 ápr. 19-én inzurrekczionális bizottság alakúlt, mely megállapította, hogy Zombor (mint Szabadka és Újvidék) a maga nevében egy személyes fölkelőt állít ki; azonkívül minden nádori porta után egy lovast, tehát a zombori kincstári uradalom tizenhármat. Szlatkovics plébános és táblabíró maga három lovast állított ki. Zombor város, 8393 frtnyi jövedelme után 162 frt 52 kr. összeggel járúlt a költségekhez. A fölkelő sereg III. 219csapatának gyakorló helye Zombor volt. (A másik kettőé Szabadka és Baja.) A sereg ruházatához szükséges zsinórzatot zombori meg szabadkai mesteremberek készítették. A campo-formioi béke után királyi rendeletre, újabb intézkedésig, készenlétben maradtak a fölkelők. A III. csapatot Zomborban s részben Apatinban szállásolták el. Deczember 19-én azonban a fölkelés végleg föloszlott. Még háromszor szólította fölkelésre a nemességet Ferencz király: 1880-ban, 1805-ben és 1809-ben. Ekkor a gyaloghad Zomborban gyülekezett, s innen indúlt a francziák ellen. Ugyanekkor 600 franczia fogoly Zomborban nyert elszállásolást a kaszárnyákban, templomokban. A győri harczokban a bácskai fölkelés is vitézűl viselkedett. Deczember 10-én véglegesen hazabocsátották az inzurgenseket.
