Tanyák.

Teljes szövegű keresés

Tanyák.
A határban elszórva található tanya-csoportok, mint Kevi, Tornyos, Likasegyház, Karjad, mind régi községek maradékai. Az 1521–22. évi dézsmalajstromokban valamennyinek a neve előfordúl. A mohácsi vész után valamennyi elpusztúlt. Talán Tornyos az egyetlen kivétel, melyről Szerémi György emlékirataiban azt mondja, hogy 1527 júl. 18-án, vagyis a mohácsi vész után, mikor Cserni Jován, a fekete czár Tornyoson meghalt: „Illa villa – tudniillik Tornyos, – magna erat”. (Az a falu nagy volt). Hogy Tornyos később mikor pusztúlt el, arról adatunk nincs. A török adólajstromok már pusztának nevezik. Kevi és Tornyos úgyszólván már egészen önálló községet alkotnak. Van templomuk, temetőjük, csendőrségük, postájuk, egész külön ipari és kereskedelmi életük, mely a városéval csak annyiban áll összefüggésben, mint általában a kisebb községek ipari- és kereskedelmi élete a nagyobb községekével. A Tornyosra vivő országútat Likasegyház nevéről, mely annak idején a mai Tornyos helyén állott, likasi útnak nevezik. A likasi-úton Tornyostól nyugatfelé két-három kilométerre találjuk a zentai határ legnagyobb mélyedését, a Nagyvölgyet, melyben csendesen folydogál a gyönge lejtő miatt gyakorta nádas mocsárrá szélesedő Csíkér.
A Nagyvölgyön túl három-négy kilométerre van a város legmesszebb fekvő tanya-csoportja: Gunaras. A kilométerjelző karók szerint 25 kilométerre van a várostól. Tiszta időben ide látszik a topolyai új templom tornya, sőt a Fruska-Góra sötétkék hegytömege is.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT