A kereskedelem föllendülése.

Teljes szövegű keresés

A kereskedelem föllendülése.
A kézműipar fokozatos hanyatlásával együtt jár a kereskedelemnek, a nagyiparnak és általában a tőke erejének fellendülése. Néhány év óta mind több és több gyár keletkezik. Van hat gőzmalom, egy gőzfürész-gyár, nyolcz fatelep, egy bútorgyár, két téglaégető és cserépgyár, egy kályhagyár. 1899-ben és 1907-ben, mikor az önálló vámterület esélyei kedvezőek voltak, osztrák vállalkozók gummigyárat, kendergyárat, ing-, gallér-, továbbá műtrágya-gyárat készűltek itt felállítani, de az önálló vámterület elhalasztásával a gyárak felállítását is elhalasztották. Fontos szerepet játszik a lakosság foglalkozásában a háziipar, ú. m.: kosárfonás, háló-kötés, tarhonya-készítés. A zentai gyümölcs szállító kosár és fonott kocsi-ülés a kereskedelmi körökben híres. Újabban azonban egyes vállalatok épen a kisemberek javára alapított hitelszövetkezetek segélyével a kosárfonókat hatalmukba kerítették és nagyon kiszipolyozzák.
A szövetkezetek általában kárára vannak a zentai népnek: egymásután jutnak csődbe, az iparosok és szegény üzletrészesek nagy romlására.
A város kereskedelme, a többi alföldi városéhoz viszonyítva, eléggé fejlett. Kerek számban 400 kereskedelmi vállalatot találunk. Az egész vidék gabonkereskedelmét Zentán bonyolítják le. Az 1907–8. évi nagy pénzválság Zenta kereskedelmére és iparára is kedvezőtlen befolyást gyakorolt s előidézője lett több vállalat konczentrácziójának.
A hiteligényeket több pénzintézet elégíti ki: a Zentai Takarékpénztár, a Zentai Általános Takarékpénztár, Zenta Vidéki Takarékpénztár, Zentai Agrár Takarékpénztár és a Szerb Hitelintézet r.-t. a melyek mindegyike 14–15% osztalékot ad részvényei után, a vállalkozás szükségleteihez azonban a magas kamat miatt nem nyújtanak kellő mértékben segítséget.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT