A hódoltság korában.

Teljes szövegű keresés

A hódoltság korában.
A mohácsi vész után, a XVII. század első éveiben, Szintának 600–700 lakosa volt, mind szerb telepesek. A törökök Zentát a szegedi szandzsákság szegedi kerületébe (nahije) osztották be vidékével együtt. Csak Tornyos tartozott a szabadkai nahijébe. A török kisebbfajta erődöt épített a város alá, mely az első zentai csata alkalmával a törökök végső menedékéűl szolgált. A város ez időben kétfelé fizette az adót: Csongrád vármegyének magyar részre s a török uraknak is, a mi a szerb lakosság részéről szinte hihetetlennek látszik.
Zenta akkori állapotát megvilágítja az a levél, melyet Szeged városa 1649-ben a budai káptalannak küldött:
„Szénta városa Csongrád vármegyében, mostani rátzok Lakóhelye, holott török kastély is vagyon építve; mivel régi levelünkből nyilván kitetczik, hogy a budai nemes káptalanhoz tartozandó jószág: lélekismeret ellen való dolognak ítélénk lenni, ha az anyaszentegyház jószágát tudva eltitkolnánk. Azért annak bizonyítására jelen levelünket is felküldjük, stb. Mező Szögedi Fő Bíró Vas István és esküttek.”

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT