Ipar.
Ipar.
Újvidék ipara a legújabb időben hatalmasan fejlődött. Találunk itt jól kifejlett, egészséges kis- és nagy-ipart. Kereskedelmének és iparának egészséges állapotára mutat, hogy a múlt évek válságos pénzügyi viszonyai érezhető nyomot itt nem hagytak. Maga a kormány is az iparoktatás fejlesztésére kiváló gondot fordított; felhasznált minden eszközt arra, hogy kézi és gyáriparunk megfeleljen a hozzáfűzött jogos várakozásoknak. A legkülönfélébb intézkedéseket léptette életbe és ezek között a legszámottevőbbek közé tartozik az ipar minden ágát felölelő szakiskolák és tanfolyamok felállítása. Ezek az iskolák és tanfolyamok nemcsak arra vannak hívatva, hogy a szorosan vett szakismereteket fokozzák, hanem hogy közismereti tárgyak tanításával az iparosság szellemi színvonalát emeljék és nemzeti érzéssel párosúlt gazdasági életfelfogást is terjesszenek.
Megemlítjük elsősorban az újvidéki ipari továbbképző és építőipari rajztanfolyamot. Tárgyai voltak az üzleti fogalmazás, számtan és mértan, szerkezeti és ábrázoló-mértan; szabadkézi-rajz; építőipari-rajz és technologia. A tanfolyamok látogatása díjmentes volt és csak a tanszerek használatáért kellett egészen jelentéktelen díjat fizetni.
266Az 1900. évben rendszeresített ipari vándortanfolyamok közűl rendeztek Újvidéken 1907. aug. hó 12-től szept. 7-ig 17 résztvevővel szabóipari vándortanfolyamot, továbbá 1907 nov. 15. napján megnyílt az önálló iparosok számára engedélyezett téli tanfolyam. A m. kir. technológiai iparmúzeum igazgatósága által Budapesten, 1908. évben rendezett ipari továbbképző tanfolyamokon készűlt rajz-kiállításon Újvidék építő-ipari és szabadkézi rajzokkal szép számban volt képviselve. Az Újvidéken rendezett ipari-továbbképző tanfolyamokra számszerint beíratkozott 84. Iparágak szerint volt: ács 16, asztalos 12, bádogos 2, czipész 10, fa-szobrász 1, kárpitos 3, kőfaragó 2, kőmíves 29, lakatos 6, mészáros 2, rajzoló-mérnöki irodában 1.
A házi és népipar különféle ágakban fejlődött ki. A háziipari ágak közűl a szövés és fonás, kosárfonás, tarhonyakészítés, a népipari ágak közűl pedig csak a selyemtenyésztés ölt nagyobb arányokat.
Az 1908. évben alakúlt meg a háziipari szövetkezet.
Újvidék munkaszerető, élelmes népe, téres határa, hatalmas folyóvize, mely a tengerrel köti össze, vasúti fővonala, mely kelet felé halad és a természet egyéb kedvezései, mind oly tényezők, melyek az itt keletkező ipari telepek jövőjét és az üzemágak felvirágzását biztosítják.
