A város leírása.
A város leírása.
A Budapest–zimonyi vonalon érkező utasnak, mihelyt a vonat a Ferencz József-csatorna vasúti hídján átrobogott, feltűnik a változatos tornyokban bővelkedő város, mely a hazánkban élő majdnem minden felekezetnek otthont adott. A nagyot kanyarodó pályatesten beérkezik a vonat a nagy kiterjedésű, bár látványosságnak épenséggel nem mondható pályaudvarra, melynek egyszerűségét csak a pompás kilátás emeli. Innen látható a „Fruska Gora” hegység, szelíden völgybe menő ereszkedésével, a völgykatlanban meghúzódó kies fekvésű Kamenicza községgel, túl a Dunán festői lánczolatban épűlt villák csoportjával és megállapodik elől, az emlékekben gazdag, büszkén alátekintő, péterváradi várban.
A pályaudvartól gesztenyefákkal borított, árnyékos út vezet a Petőfi-utcza kezdetéig, hol az Orient-szálloda mintegy határt von a város tulajdonképeni városi és falusi jellege között. A Petőfi-utczán felfelé haladva, látszik már a tervszerű városépítés gondolata, mely az újonnan épűlt és építendő házakat beljebb szorítja, az utcza kitágítása lévén a czél, minthogy a városnak a bácsmegyei városokét jóval fölűlmúló kereskedelmi forgalma majdnem kizárólag a Petőfi-utczán bonyolódik le. Odébb a Petőfi-utczának a központhoz közelebb eső része fekszik; itt az Erzsébet-térbe megy át, mely mögött egy kisebb kinyúló és bekerített parktól eltakarva a m. kir. posta- és távíró-hivatal, ezzel szemközt pedig a polgári fiúiskolával kapcsolatos felsőkereskedelmi iskola áll.
Kissé odébb, bérházai közé beékelődve épűlt az immár szinte egészen hívők nélkül álló örmény katholikus templom, és átellenében az Osztrák-magyar bank újvidéki fiókjának épülete. Az örmény hitközség bérházával szemben áll, a két oldalával szabad utczára nyíló és az idők patináját meglehetősen magán viselő kir. kath. magyar főgimnázium, a másik oldalon pedig a Pesti magyar kereskedelmi bank újvidéki fiókja. A gimnázium oldalán folytatólagosan következik a tekintélyes Winkle-palota, udvarában a sörfőzővel, ezt pedig a három hatalmas Dungyerszky-épület a gőzfürdővel, az Erzsébet-szálló és kávéházzal, melynek ugyancsak az udvarában épűlt a magyar és szerb színészetnek egyaránt hajlékot nyújtó Dungyerszky-színház.
Látványosság-számba megy a következő, Wagner-féle kétemeletes palota, és mellette a méreteiben jóval kisebb, de szereplése és működése tekintetében ugyancsak hatalmas „Maticza Szrpszka”. (Szerb Maticza). Itt van a város legszebb tere, a Ferencz József-tér, melyet jobbról a hatalmas méretű róm. kath. templom, szemközt a róm. kath. hitközség ízléses „Vasember” palotája, a takarékpénztár szeczessziós épülete és a Mayer-féle nagy szálloda, balról pedig a monumentális városháza öveznek. Maga a tér köröndalakú, melynek belső részét nyáron a Mayer-szálló kioszktelepe díszíti, külön emelkedettebb köre pedig nyári esténként korzójáúl szolgál pazar kivilágításban, a felváltva czigány- és katonazenekar által szórakoztatott közönségnek.
A hatalmas templom előtt, kissé ferde irányban áll a már 1781-ben emelt és újabban revonált Szentháromság szobormű.
A Kossuth Lajos-utczán folytatva útunkat, a gör. kel. hitközség kétemeletes, renovált bérháza kelti fel figyelmünket, melynek folytatásaképen következnek, főleg a szemközti oldalon, az ódivatú, inkább az örök időre való építkezést, semmint az ízlés vagy kényelem követelményeit megvalósítani akaró, gömbölyű erkélyű, magas tetejű házak.
271A Kossuth Lajos-utczával keresztben áll és már messziről feltűnik vöröses színével a bácsi gör. kel. püspöki rezidenczia, mellette a – már a Szűcs-utczában fekvő – méreteiben hatalmas gör. kel. püspöki templom, melynek egyházi felszerelései kincseket érnek, freskói pedig páratlan művészi értékkel bírnak. A templomnak, mely az azt környező óriási kiterjedésű telek közepén foglal helyet, kiegészítő része a gör. kel. egyház kétemeletes bérpalotája, melynek első emeletét a szerb olvasókör foglalja el; a másik, a Zmaj-Jovanovics-utczába nyúló területen emelkedik a szerb főgimnázium, melynek főhomlokzata azonban az udvarra néz.
A Szűcs-utczán végighaladva, a Hán-térre érkezünk, melylyel szemben a gör. kel. egyház elemi fiú- és leány-, valamint polgári leányiskolája terül el, az udvarban pedig régi cziril feliratokkal tele sírok között az újabb gör. kel. templom.
Feljebb haladva, kezdődik a Búza-tér, a város gabonaforgalmának színtere, végén a gör. kel. egyháztól felállított hatalmas kőkereszttel. Így érünk ki a Temerin-útra, a gabona-negyedbe, hol nyáron már a hajnali órákban kezdődik a szakadatlan sürgés-forgás.
A Temerin-út a város leghosszabb útja, mely a lakóházakból lassanként magtárakba megy át. Ezen túl a Ferencz József-csatorna felügyelőségi épülete következik, majd a csatornán átvezető fahídról a vasúti híd és távolról a czigánytelep agyagos, nádföldes gunyhói, a nagyrétnek még lecsapolatlan ingoványai, és egészen távol, domb tetején, a puskaporos-torony látszik.
Ha már most a Búza-téren át visszamegyünk, a gör. kath. templom mellett visz el útunk; itt áll az ódivatú paplak; innen bepillantva a Laktanya-utczába, megragadja figyelmünket a város háziezredének, a cs. és kir. 6-ik gyalogezrednek négyszögű óriási emeletes kaszárnyája, azon túl pedig, a Szent János-téren áthaladva, a már körűlépített és most már alig használt egyik gör kel. temető.
A görög katholikus templommal rézsút szemben az ág. ev. egyházközség egyszerű temploma látszik, mögötte az ág. ev. elemi iskolával. Fölfelé haladva, most már a Thököly-Imre-utczán; csakhamar feltűnik a ref. egyházközség temploma, az előtte levő csinos kis virágos-kerttel.
Az Alkotmány-utczába betekintve, egy igénytelen külsejű, földszintes ház udvarában van a bácskai nábobnak, Dungyerszky Lázárnak óriási Zsófia-gőzmalma, mely már egyszer leégett.
Így haladva, kiérünk a II. Rákóczi Ferencz-utra, hol az izr. hitközségnek Baumgarten budapesti műépítésztől tervezett, tornyos és kupolás remek zsinagógája, balról az elemi iskolával, jobbról pedig a hitközség hivatalnokai számára épített kétemeletes palotájával, kellemesen ragadja meg a figyelmet. A II. Rákóczi-Ferencz-úton haladva, az izr. templom oldalán, a csak nemrégiben nyitott Honvéd-utcza sarkán, feltűnik a m. kir. adóhivatal, a vámhivatal, ennek legénységét és raktárát magában foglaló csinos vámpalota. Az út másik oldalán, a szintén hatalmas Häfner-féle gőzmalom ragadja meg figyelmünket; szintén udvarban fekszik, melynek nevezetessége, hogy ártézi kútja a város legjobb ivóvizét szolgáltatja.
Az út vége felé a róm. kath. egyház leányegyháza, a Rókus-templom áll, mellette a r. kath. népiskolával, míg a másik, a nagyobbik, a nagytemplom udvarában áll a fiúk részére, az Andrássy-utczában levő zárdában pedig a leányok részére.
A Rókustól valamivel odébb áll a város nyilvánossági jelleggel felruházott kórháza, előtte a „Maria Valerianum”-nak nevezett szegényház.
Az út itt hirtelen kiszélesedik, és baloldalán az Epres-utczával kezdődő színmagyar kerületbe visz, mely utczát az izr. temető kupolás halottasháza zárja el, jobboldalról pedig a Ferencz József-honvédlaktanya folytatja. A vámsorompón kívűl fekszik a róm. kath. és a vele összefüggő, együttes ág. ev. és ref. temető, a szemközti, csak még nemrégiben vásártérnek szolgáló területen pedig, a még épülés alatt levő, impozáns ártézi fürdő. Előtte, közvetetlenűl a Futtak község felé vezető országút útteste mellett, húzódik el a Kálvária, a végén egy kisebb, lapostetejű, meztelen kövű kápolnával. A Kálváriával szemközt a várostól, a tisztviselőtelep czéljaira átengedett területen immár felépűlt az első lakóház, melyet a többi is mihamarabb követni fog.
A város jövőbeli fejlődésének perspektíváját még az ugyancsak épülés alatt álló közkórház tervszerű elhelyezése mutatja, pavillon-rendszerben.
272Ezen túl következnek baloldalon a városi szőlőtelepek százai; a vasúti töltésen túl, egymás mellett, egészen a Dunáig húzódnak e telepek, virágzóvá tévén a város gyümölcskertészetét, híressé és jövedelmezővé bortermelését.
A városba visszatérve, még a Duna-utczán kell végigmennünk, mely egész kis városligetet alkotó parkba vezet; ennek közepén fekszik az Erzsébet-tó, az Erzsébet-szigettel és ligettel. A parkkal szemben, a régi park területén, a ngyságával feltűnő m. kir. Törvényház terűl el, egybeépítve a fogházzal.
Tovább haladva, már a Dunához érkeztünk, melynek partján balfelé folytatva sétánkat a Dunagőzhajózási társaság állomása előtt haladunk el; csakhamar feltűnik a selyemgyár, kissé távolabb a gázgyár, és végűl a Ferencz József-csatorna zsilipje. Ezen túl a füzeserdő következik, melynek elején áll a minden modern követelményt megvalósító közvágóhid, saját jéggyárával.
A park végéről jobb felé térve, sánczok között megyünk a Sánczvárosba, hol a péterváradi cs. és kir. 70-ik gyalogezred kiegészítő laktanyája épűlt; a gyalogjárón folytatva útunkat, odaérünk a dunai fahídhoz, mely – míg a tél be nem következik – a közlekedést Péterváraddal, és általa az egész Szerémséggel lebonyolítja. A Sánczvároson végighaladva, az immár részben lecsapolt Limán még mindíg szagával hívja fel figyelmünket, bár remélhetőleg már nem soká. Az előtte felállított gépház, mely a víz szivattyúzására van berendezve, Újvidék e régi, kellemetlen nevezetességének mielőbbi teljes kimúlására nyújt reményeket. Itt van a másik gőzhajó-állomás, a máv. hajóállomása; a gyalogjáróval is ellátott és négy kőoszlopon nyugvó vasúti híd, és túlnan az alagút látszik.
Imre, Újvidék sz. kir. város külső képe; az új városi szabályozási terv szigorú keresztűlvitele van hivatva a várost a legmodernebbek közé emelni. Nincs távol az az idő, a mikor Újvidék előnyös fekvése, közgazdasági és kultúrális intézményei következtében a Délvidék egyik legnépesebb, legszebb és legrendezettebb városa lesz.
(Források: budapesti országos levéltár, bécsi cs. és kir. hadi levéltár, bécsi cs. és kir. közös pénzügyminiszteri levéltár, újvidéki városi levéltár, bácsbodrogvármegyei levéltár, kalocsai érseki levéltár, újvidéki rom. kath. és ref. hitközségi levéltár).
