A felszabadulás kora. Péterváradi sáncz.
A felszabadulás kora. Péterváradi sáncz.
Immár elközelgett a szabadulás ideje. A vidék lakossága szebb jövő reménységével kezdett föllélegzeni. Beköszöntött az 1686. év, hazánk sorsa fordulatának dicső benyitója. Az örömteli 1687. évben több aldunai erősség felszabadúlt. Ezeket követte Pétervárad felszabadulása. Pétervárad főhadiszállása lett a keresztény seregeknek. Bekövetkezett Újvidék környékének újjászületése. 1694-ben épűlt az újvidéki (péterváradi) hídsáncz. Áldott béke következett, melyet 1716-ig mi sem zavart meg. Tizenhét évi béke nagy idő volt akkoriban. Megindúlt az életerő lüktetése e sivár vidéken. A péterváradi hídsáncztól nem messze szerb granicsárok telepedtek le, kiknek gyarmatát hivatalos kifejezéssel Sáncz-nak nevezték. S minthogy e község a péterváradi erőd joghatósága alá tartozott, neve Péterváradi Sáncz lett. Az 1699-iki összeírásban már így találjuk. Az új katonai községnek nem csupán a neve volt Sáncz. Valósággal sánczokkal volt az ellátva, mint az egykorú térképeken látjuk. Bél Mátyás is azt írja, hogy a falu sánczokkal volt körűlkerítve. A város belterületét határoló sáncz emlékét őrzi ma is a Sáncz-utcza. A Péterváradi Sáncz-ban kétféle nép telepedett meg: a szerb granicsárok, kiket 1694-ben helyeztek ide, azon a részen, mely ma az Alkotmány-utczától az almási templomig terjed. Keleti oldalán laktak a granicsárok. Nyugati felén volt a polgári rész, jobbára kézmívesek, kereskedők, halászok és élelemszállítói a várbeli katonaságnak. Lassacskán mutatkoznak a társadalmi fejlődés rügyei is, ámbár még mindíg háborúk dübörgése zavarja a kezdetleges fejlődést. Ezt a kisded falut, mely mint Pétervárad váralja, a Duna balpartján keletkezett a török hódoltság után, lakosai után szerb falunak, később szerb városnak nevezték. A hivatalos iratokban azonban többnyire Péterváradi sáncz nevet találunk.
A határőrvidéki főkapitányság volt a Péterváradi sáncz főnevezetessége s az adott neki jelentőséget. Az 1694-ben Csernojevics Arzén pátriárka vezetése alatt bevándorlott szerb nép egy része a mai Újvidéken telepedett le. Ezek lettek a Péterváradi sáncz katonai lakosságává. Az 1699-iki összeírásokban Újvidék már Péterváradi sáncz néven fordúl elő. 1702-ben, a határőrvidék szervezésének első évében a Duna balpartján Palánkával, Vilovóval, Kovillal és Titellel együtt a Péterváradi sánczot a dunamenti határvidékbe kebelezték s ezek együtt alkották az innenső dunamenti határőrvidéket. A Péterváradi sáncznak két huszár és egy hajdú század katonasága volt. Később a helyet főkapitányságra emelték s mint ilyen, főhelye lett a határőrvidéknek. Különben csak az igazgatást helyezték át ide, a katonák már előbb teljes létszámban itt voltak. Minden granicsár család katonai család volt. Tagjainak egy része hadfiakból állott; más része földet mívelt, vagy pásztorkodott. Ez a főkapitányság, vagyis a granicsárok, ki voltak véve a polgári joghatóság alól s csupán katonai főhatóság 243alá tartoztak. A polgári elem folytonos bevándorlás útján szaporodott a Péterváradi sánczban s a polgárság Bács-Bodrog vármegye joghatósága alá tartozott. A lakosság élén bíró áll, felváltva német és szerb. A katholikusoknak egy templomuk van, a szerbeknek három. Így írja le 1735-ben Bél Mátyás a Péterváradi sánczot. A Péterváradi sáncz lakossága tetemesen megszaporodott 1739-ben, Belgrád eleste után. Ugyanis a pozsareváci béke után a bécsi hadügyi kormány messzeható intézkedéseket tett Belgrád fejlesztése czéljából. Német iparosokat és kereskedőket telepített oda. Iskolákat és más közhasznú intézeteket teremtett. Midőn Belgrád elesett, az iparos és kereskedő elem menekűlt Belgrádból. Ezek egyrésze Eszékre, másrésze a Péterváradi sánczba telepedett le királyi engedelemmel. Azok a német és szerb kereskedők és iparosok, kik 1738–39-ben Belgrádból ide telepedtek, egyszerre benépesítették a Péterváradi sánczot. Velük örmények is jöttek kisebb számmal. Tehát a Péterváradi sáncz lakosságának száma 1738–39-ben a belgrádi német, szerb és örmény kereskedők és iparosok idetelepedése következtében egyszerre erősen felszökött.
Ujvidék. – A főtér.
Ujvidék. – A róm. kath. templom és környéke.
