A királyi törvényszék.

Teljes szövegű keresés

A királyi törvényszék.
Nehány esztendő leforgása után, 1871–72-ben már teljességgel új korszak köszöntött be Bács-Bodrog vármegyére vonatkozólag is, a törvénykezés tekintetében. Tetőtől-talpig a leglényegesebb átalakuláson ment át az igazságszolgáltatásnak egész addigi apparátusa. Megásták sírját az oly sok szép emlékekkel távozó és specziális intézményekkel bővelkedő vármegyei törvénykezés eddigi rendszerének, a múltak ködébe sűlyedt a „régi jó táblabírák” hagyományos korszaka s egy letűnt dicsőséges kor hantjai felett diadalmasan kelt életre a kinevezésen alapuló királyi bíróságok intézménye, életerős fejlődésnek indúlva csakhamar abban a tavaszias légkörben, mely az 1867-ben bekövetkezett nemzeti megújhodásnak természetszerű következménye volt.
Az 1871. évi XXXII. t.-cz. 1–3. §-aiban nyert felhatalmazás alapján gróf Andrássy Gyula és Bittó István által kibocsátott s 1871. évi július hó 10-én kelt királyi minisztériumi rendelet, mely az első folyamodású királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeit s a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztását állapítja meg: Bács-Bodrog vármegye területén négy királyi törvényszéket szervezett, Szabadka, Baja, Újvidék és Zombor székhelyekkel. A szabadkai kir. törvényszék területén négy kir. járásbíróságot állított fel: Szabadkán, Topolyán, Zentán és K.-Halason; a bajai törvényszékhez tartoztak a bajai és almási járásbíróságok; az újvidéki törvényszékhez tartozó három járásbíróság székhelyeiűl Újvidék, Palánka, és Óbecse állapíttattak meg, – végűl a zombori törvényszék négy járásbírósága gyanánt a zombori, kulai, apatini és hódsági kir. járásbíróságokat szervezték. Ugyanez a rendelet a vármegye említett négy törvényszékének területére nézve bányaügyekben eljáró bírói hatóságúl az oraviczabányai kir. törvényszéket jelölte ki, míg az esküdtszékek rendezéséről szóló törvény megalkotásáig, a sajtó útján elkövetett oly büntetendő cselekmények felett, melyek az esküdtszékek elébe utalvák, a fönti négy törvényszék területén a pesti kir. törvényszéket ruházta fel a bírói hatósággal.
Az 1871. évi deczember 29-én 646/I. M. E. 1872. sz. a. kelt miniszteri rendelet a pénzügyi bírói hatóságot a szabadkai, bajai, újvidéki és zombori törvényszékek területén, a szegedi kir. törvényszékre ruházta; az 1871. évi 1976/eln. sz. igazságügyminiszteri rendelet a vármegye területén egyelőre csak az óbecsei és kulai járásbíróságokat ruházta fel telekkönyvi hatósággal.
A jogi és társadalmi élet rendjére és fejlődésére oly messze kiható fontosságú eme szervezési reformok életbeléptetésekor a szabadkai kir. törvényszéknek Bíró Antal lett az elnöke, bíráiúl pedig Avaszky Euthym, Czorda Béla, Krizsanits János, Molnár István, Orsai Vilmos, Sándor István és Vojnits Mihály neveztettek ki.
459A bajai kir. törvényszék bírói kara, mely törvényszéket egyébként az 1876. évi április hó 15-én 1423/I. M. E. szám alatt a kir. elsőfolyamodású bíróságok újabb szervezése tárgyában kibocsátott kir. minisztériumi rendelet, a mellette felállított kir. ügyészséggel egyetemben 1876 május hó 31-ével megszűntette s egész területét a szabadkai kir. törvényszékhez csatolta.
Az újvidéki kir. törvényszék első elnöke Kovátsfy Alajos volt. Törvényszéki bírákúl a következők neveztettek ki 1872-ben: Alexits György, Jakobei Sándor, Jezdimirovits Milos, Perkovits Antal, Tatity Milutin, Vojtkó Frigyes és Zavisity Sándor. A törvényszék mellett felállított kir. ügyészség vezetője: Oberknezevits Árkád kir. ügyész.
Az 1872-iki zombori kir. törvényszék elnöke Széchnyi József lett, ki aztán hosszú ideig, teljes 25 éven át vezette a vármegye székhelyének törvényszékét. Az első bírói kar a következő tagokból állott: Gartner Ferenc, Groszschmidt Gábor, Klacsányi István, Kovácsfy Ágoston, Molnár István, Piukovits Ödön, Sztojkovits Szaniszló; valamivel későbben hozzájuk jött még Zsulyevits Döme. Törvényszéki jegyzők voltak ebben az időben: Bieliczky Kálmán, Pocskay Sándor és Walter Nándor.
A zombori kir. törvényszék mellé felállított kir. ügyészség vezetője 1872-ben Teofánovics Sándor volt; mellette működött, mint alügyész: Simits Ernő.
Meg kell emlékeznünk e helyen a zombori kir. törvényszék területén szervezett négy járásbíróság vezető bíróiról is. Ezek pedig a következők voltak: Zomborban: Simonovits Elek; Apatinban: Knézy Zsigmond; Hódságon: Virter Antal és Kulán: Drakulics Gábor.
Az ekként szervezett s a vármegye területén működő bíróságok körében később felmerűlt kisebb-nagyobb változások közt leglényegesebb az, hogy az elsőfolyamodású bíróságok újabb szervezése tárgyában kibocsátott s fentebb már ismertetett 1876-iki min. rendelet a szabadkai kir. törvényszék területén lévő kúnhalasi járásbíróság egész területét innen elvéve, azt 1876 június hó 1-től kezdődőleg a kalocsai kir. törvényszék területéhez csatolta.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages