Diluviális képződmények.
Diluviális képződmények.
A diluviális képződmények: a lősz és a homok. A lősz, a mely a diluvium vége felé steppévé átalakúlt Duna–Tisza közén évezredek hosszú során át állandóan aláhúllott. A vármegye területén is jellegzetes alakjában fordúl elő. Homokos, meszes rétegzetben sárga színű agyagból áll. Szárazföldi csigák és emlős maradványok találhatók benne és szeszélyes alakú márga konkrécziókat is tartalmaz (lősz-babák). Neve rajnamelléki népies kifejezés; hazánkban a nép sárga földnek nevezi. Bács-Bodrog vármegyében a Telecskán és a Titeli fennsíkon találjuk ezt a finom, szénsavas mészhártyabélésű, függélyes csövekkel átszőtt képződményt, a melyen a víz könnyen átszalad. A vármegyének ez a két része – az első is fennsík jellegű – alighanem valamikor összefüggött egymással, s csak későbben, a folyóvíz munkája következtében szakadt el egymástól. Titelnél a Tisza mellett a lősznek igen szép feltárásait látni. Itt egyenes falként áll meg a folyó partján. Anyaga alul homokosabb, felűl agyagban dúsabb és telve van rendetlenűl elszórt szárazföldi csigákkal, a melyek a diluviumból valók. Az édesvizű csigák pedig, a melyek kisebb számban fordúlnak elő benne, arra mutatnak, hogy volt idő, a mikor a csapadékvíz nagyobb területen ellepte a lőszplatót. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a titeli fennsík valamikor a Fruska-Gorának kelet felől előreszökő részéhez tartozott, a melyet a Duna árja eleintén megkerűlt, később azonban állandó támadásaival Tündéres és Titel között áttört, s azóta egyenesen délkeletnek folyik.
