Ipar. Kereskedelem.

Teljes szövegű keresés

Ipar. Kereskedelem.
Szabadka mai iparának s kereskedelmének megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni annak sajátos fejlődését. Bár már 1748-ban volt itt néhány iparos és kereskedő, a helybeli lakosok nem igen vásároltak tőlük, mert szükségleteiket maguk készítették; úgy árúlni sem szoktak, csak a marhatenyésztésből volt vásárjuk. 1743 óta rendszeres országos és heti vásárok kezdik élénkíteni némileg az adás-vevést s 1766 után néhány szabó, kovács, czipész, bognár, lakatos és köteles is jött a városba. Midőn pedig a város 1779-ben szabad királyi város lett, lassan-lassan megindúlt az iparos-élet, úgy hogy már 1816-ban két gyógyszertáron kívül 45 iparágat találunk 560 mesterrel képviselve. 1842-ben már nyomda is volt a városban, az első könyvkereskedés pedig 1853-ban nyílt meg. Nagyobb arányú lendületet azonban a város ipari és kereskedelmi életének csak a Budapest–Szabadka–Zimony közötti vasútvonal kiépítése adott. Ezzel Szabadka az egész Bácska góczpontja lett s kereskedelme eddig nem is sejtett forgalomra emelkedett. Ez idő szerint a következő vasútvonalak futnak szét Szabadkáról különböző irányban:
1. Budapest felé Halas érintésével.
2. Belgrád felé Újvidék, Zimony állomásokkal.
3. Nagyvárad felé Palics fürdő, Szeged, Hódmezővásárhely érintésével.
4. Villány felé Zombor, Gombos, Dálya, Eszék állomásokkal.
5. Titel felé Zenta, Óbecse és az egész Tiszapart érintésével.
6. Baja felé.
7. Gombos–Palánka felé.
Az ipar legújabb fejlődését legjobban az 1900. évi népszámlálás mutatja, mely szerint Szabadkán ekkor legtöbb munkás foglalkozott a szabó (551) és czipész (309) iparral; a faipar 288, az élelmezési 571, az építő 416, a vas- és fémipar 466, a műipar 58, a vegyészeti 49, a gépgyártás 166 iparosnak adott munkát.
Az utóbbi években nagyarányú emelkedést mutat az építő-ipar s vele karöltve a műipar is. Utóbbi téren az asztalosok, lakatosok, fa- és kőfaragók, szobafestők, bádogosok díszmunkáikkal mindinkább kitűnnek. Szép fejlettséget ért el a nyomdász-ipar, a város területén működő öt nyomda közűl egyik-másik már díszmunkák előállítására is alkalmas.
A gyáriparban is örvendetes haladás mutatkozik s egymás után emelkednek Szabadkán is a haladás fegyverei, az ipartelepek s gyárak kéményei.
A Szabadkai tégla- és czementgyár részv. t. nagy körkemenczéje évi öt millió gyártási képességgel bír. Mellette még három tégla- és egy fedélcserépgyár is említést érdemel. A város lisztszükségletét mintegy tiz gőzmalom látja el.
Megemlítendők a Rottmann-féle vasbútor-gyár, egy keményítő- s egy bútorgyár, a Brummer-féle czukorkagyár, a vattagyár, a Reiter-féle mezőgazdasági gépgyár, a kőfaragó és márványipar részvénytársaság ipartelepe, a Klotild-féle műtrágyagyár, Montallion József híres műszövője, a Hartmann-féle jéggyár és a sertésvágó-telep, a czelluloidáru-gyár, a vasgyár s az újabban alakúló Faipar részvénytársaság gyára.
A légszeszgyár a város utczáinak s egyes magánházaknak világításához szükséges légszeszt állítja elő s kokszot is termel. A villamos vasút és világítás áramfejlesztő telepe a szegedi úton van. A villamos világítást még csak a magánházakban 197alkalmazzák. A világítás 1897-ben 800 lámpával kezdődött s ma már a 6000-et is meghaladja.
Házi iparral Szabadkán leginkább a bunyevácz s szerb nők foglalkoznak. Különösen kitűnnek ízléses hímzéseikkel. Foglalkoznak azonkívűl len- és gyapjúfonással, vászonszövéssel és fehérítéssel. Nevezetes a padlószőnyegnek s asztalterítőnek használt házilag készűlt tyilim nevű török ízlésű tarka szövet s az élénk színváltozatú kötény, pregacsa, mely jelentékeny kiviteli árúczikk is kezd lenni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages