A város közvagyona.
193A város közvagyona.
A nagy gazdagság hírében álló Szabadka kétségen kívűl tekintélyes vagyon felett rendelkezik. A város közvagyona nagykiterjedésű földbirtokaiból áll (szántóföldek, erdők, legelők, tavak stb.), melyeknek jövedelmei adják bevételi forrásainak legfontosabbikát; épületekből, melyeknek nagy része (templomok, plébániák, városház, iskolák) jövedelmet nem hoz; kötvényekből; a város földesurai jogaiból, javadalmaiból (italmérési jog, vásári és piaczi jövedelem, halászat, letelepedési díj, melyekhez régebben a kocsmák, mészárszékek, só- és dohányárúsítás jövedelmei is járúltak) stb. E közvagyon összes értéke 1907. évgén 45,642.309 K 91 f, evvel szemben a város szenvedő vagyona 6,971.118 K 32 f, jövedelme 1907-ben 3,067.795 kor. 07 fillér volt. E mellett jelenleg még városi pótadót is vet ki a szükséglet szerint. Ez most az állami egyenes adó 39%-a.
Szabadkának 1907-ben 2,919.538 K 02 f kiadása volt. Csak közművelődési és iskolai czélokra adott a város 531.179 koronát. E kiadások ellenértékét mutatja is Szabadka csinos külsejével, számos közintézményeivel, melyeknek költségét s évi ellátását, a földmíves-iskola és az állami tanítóképző kivételével, állami támogatás nélkül, a maga erejéből fedezi.
Az ősi Szabadka helység birtokterülete alig lehetett nagyobb, mint a mai városi belterület s az ezt körűlvevő ugarok és szőlők, mert az ezeken túl elterülő puszták hajdan maguk is falvak voltak. Ez az állapot azonban a török uralom alatt megváltozott, a falvak elpusztúltak s midőn lakosaik Szabadkán húzódtak össze, magukkal hozták az általuk használt földeknek jogát is, a miért az egész környéket már 1702-ben Szabadkához tartozónak tekintették s az elnéptelenedett roppant terület az 1743 és 1779. évi privilégiumok alapján törvényesen is Szabadka területéhez kapcsolódott.
