Veprőd.
Veprőd.
Veprőd. Török-kori szerb község a kulai járásban, Kulától nyugatra, közel Szilberekhez, az öntöző csatorna keleti partján. Előbbi neve Veprovácz. A török defterek a zombori nahijében 1553-ban egy Beprost említenek két fizető és négy nem fizető házzal, s ez valószínűleg Veprovácz volt. Ugyanott 1579-ben Veprovácz 15 és 1590-ben 11 házzal van felsorolva. 1650-ben Zsolnai Gombkötő János és társai a nádortól több bácsmegyei birtokot kapnak, többek között Veprovnicza pusztát is. A török hódoltság végén Veprovácz puszta volt s így említik 1736–1757 között. 1758 október 10-én kelt Zomborban Redl kamarai tiszttartó magyar szerződése, mely szerint a kamara Veprovácz pusztára mintegy 200 magyar, vagy tót római katholikus családot szándékozik telepíteni, a kiket Urbán Mihály szabados fog összegyűjteni. A leendő falu Birvala pusztát is bérbe fogja kapni a kamarától, a mely a telepeseknek két évi mentességet ad, de azután 400 forint évi földbért és a termés heted részét tartozik beszolgáltatni. Papi tizedet nem fizetnek és a kerti vetemények után járó dézsma alól is fel lesznek mentve. A vármegyei adó alól három évig lesznek szabadok. A falu csakhamar betelepűlt és pecsétet is kapott, melyen két pálmaág-czifrázat között egy nagy szántóvas áll; a körírás: „Weprovacz 1759.” (Ezt használták az 1760–90-es években is.) 1762-ben magyar és tót telepnek mondják Veprováczot, a hol ugyanez évben parókia, 1783-ban pedig Szent István 179tiszteletére templom épűlt. 1763-ban Cothmann ismét magyarokat küldött ide. A falu Birvala pusztát évi 450 forintért és a termés hetedéért bírja bérben. Van itt már 130 ház, lelkész és kis vert falból készűlt templom. Az 1768. évi kamarai mappán Veprovácz falu 130 házzal, magyar és tót lakossággal van jelezve. Hozzátartozik a falutól keletre levő Birvala puszta; a falu határának nyugati oldalán Prekája puszta van. 1769-ben Veprovácz 493 forint hadi és 119 forint vármegyei háziadót fizet. Az 1772. évi úrbéri rendezéskor Birvala pusztát kapta. Az 1798-ban kötött három évi robot megváltási szerződés szerint Veprováczban 114 telken 263 gazda és 61 zsellér volt 324 házban. Az 1826. évi kamarai összeírás szerint külön magyar és német rész volt a faluban. 1868 óta van a községben postahivatal, 1870 óta pedig kórház és olvasókör. Veprőd határrészeinek elnevezése: Ábel, Noé, Kistó, Bélató, Vörösállás, Kandlia, Nagyhalom, Apróhalom, Pusztatemplom. Az 1900. évi népszámláláskor Veprődön volt 3159 lakos 519 házban. Anyanyelv szerint: 700 magyar, 2449 német, 8 szerb. Vallás szerint: 3118 róm. kath., 6 gör. kath., 12 ág. ev., 18 izr. A község határa 6830 kat. hold. Ebből 1893-ban a királyi kincstáré 633, az úrbéri birtokosoké 648, a községé 329 hold. Van itt takarékszövetkezet és temetkezési egylet, társaskör, a vármegyei gazdasági egyesület fiókja; a Bauern-Verein fiókja és díszlövészegylet. A határ egy része a Kossuth-föld, a szabadságharcz idején kapta e nevet. Van vasútja, postája és távíróhivatala.
