Úrszentiván.
Úrszentiván.
Úrszentiván. Az újvidéki járásban lévő Úrszentiván neve az 1904. évi miniszteri rendelet előtt Deszpotszentiván volt. Kula alatt fekszik Torzsa, Ó- és Újsóvé, Kölpény, Bulkeszi, Szilbács és Pinczéd között. A helység régi neve Szentivánkeszi volt. V. István király 1263-ban Kelement és Mártont egy Keszi nevű földterülettel adományozta meg, a melyben nyolcz falú elfért, s ezek között volt egy 1276. évi okmány szerint Szentivánkeszi, Sávolkeszi, (a mai Bulkeszi), Szent-Péter (a mai Petrovácz, újabban Petrőcz). Később a helység neve ismét változott; 1418-ban Kulpin (ma Kölpény) helységben tartott határjárás szerint Egyházasszentiván lett. Ennek egyik határrészét külön Kisszentivánnak nevezték, melynek emlékét a mai Malo-szelo (kis falu) nevezetű dűlő tartja fenn. Egy 1464. évi oklevél csak Szentiván néven említi e helységet. 1515-ben Petényi Gerárd a budai káptalan előtt Török Imrét a többi között a Bács vármegyei Szentiván elfoglalásától eltiltja; s ez valószínűleg Deszpotszentiván volt. Egy 1559-ben kelt okírat Szentivánkeszi nevét másképen Kiskeszinek mondja (ez utóbbi világosan azonos Kisszentivánnal). Ez a hely, a háborús idők zavarában, a gyulai vár birtokába kerűlt. I. Ferdinánd király rendeletére pedig 1559-ben ismét előbbi s törvényes urainak kellett visszaadni, Keszi Lőrincznek, Szolát Miklósnak és Mátyásnak. A török defterek a bácsi nahijében Szentivánt 1554-ben 6, 1570 körűl 3, 1590-ben 18 adózó házzal sorolják elő. Ezután többé nem találjuk felemlítve. Itt az a kérdés merűl fel, hogyan jutott e falu mai nevéhez? Fridrik Tamás azt mondja, hogy a községet Brankovics István despota alapította 1696-ban Csernovics Arzénnal beköltözött szerbekből; azért kapta megkülönböztetésűl a deszpota előnevet. Midőn az 1715-dik évi összeírásban felsorolják, már Deszpotszentiván a neve és 24 gazda lakik benne. Így nevezik ezentúl rendesen. 1717-ben is csak még a 24 szerb család lakik itt. 1718-ban 53 adózott, 1722-ben 44. A múlt században folyton kamarai uradalom volt. Az 1900. évi népszámláláskor Úrszentivánon volt 2360 lélek 430 házban. Anyanyelv szerint: 58 magyar, 390 német, 46 tót, 6 kisorosz, 5 horvát, 1828 szerb, 27 egyéb. Vallás szerint: 81 r. kath., 6 gör. kath., 1774 gör. kel., 254 ág. ev., 152 ref., 10 izr. és 86 egyéb. A község határa 7031 kat. hold. Ebből a községnek 543, a kincstárnak 754 holdja van. A községben van egy kastély, melyet a Szemző család építtetett s most a Messinger Jakabé. Van postája, távíró és vasúti állomása. Az oklevelek e tájon említik Paska helységet, mely 1506-ban a Paskai Thorma család birtoka volt. 1480-ban szerepel Paskai Király Péter, a vármegye alispánja is.
