Újverbász.
Újverbász.
Újverbász. A kulai járásban van, a Ferencz-csatorna déli partján. Ujverbász akkor létesűlt, midőn Óverbász lakói a nagy határral járó terheket nem bírták elviselni, határukból 1783-ban Paraszti puszta egy részét és egész Feketityet új falu telepítésére engedték át. Igy keletkezett Óverbásztól nyugatra 1785-ben németországi telepesekkel, Újverbász, a mely mindjárt fölméretett s úrbérileg, majd egyházilag rendeztetett. 1786-ban Újverbászon 250 házban 178 család volt. Újverbászon az ág. ev. és ref. templomon kívűl az 1874-ben szervezett róm. kath. lelkészség 1885-ben kapott templomot is. Van itt államilag segélyezett községi főgimnázium, melyet 1812–1872-ben a bácsi ev. egyházmegye tartott fenn. Van polg. leányiskolája, s több közművelődési intézete is. Újverbász a szabadságharcz idején, 1848–49-ben, sokat szenvedett a berontó szerb, horvát és német katonáktól. Itt volt egyideig Perczel Mór hadseregének főhadiszállása. Innen kezdte Jellasics bán támadását a Kishegyesen és környékén sátorozott magyar hadsereg ellen; itt székelt Beöthy Ödön kir. biztos s itt működött egyideig az elfogott honárulók felett a hármas vérbíróság. A község 1786-ban kapott pecsétet, a mely két mezőre osztva, felső részén szőlőtőt mutat két fürttel, az alsóban pedig hullámok között hal úszik. A községnek szépen fejlett ipara volt már a múlt század elején. 1821-ben kaptak czéhszabadalmat a kőmívesek, asztalosok, lakatosok, kovácsok, ácsok és kerékgyártók. A község határa 8585 kat. hold. Az 1900. évi népszámlálás alkalmával Újverbászon volt 6369 lélek 1094 házban. Anyanyelv szerint: 931 magyar, 5279 német, 6 tót, 112 kisorosz, 3 horvát, 29 szerb. Vallás 174szerint: 765 róm. kath., 118 gör. kath., 33 gör. kel., 3777 ág. ev., 1454 ref., 3 unitárius, 212 izr. A község egyik legszebb helysége a vármegyének, különösen szépek az egymás mellett álló evang. és ref. templomok, az elsőben egy igen szép Jakobei-féle oltárkép van. A község közelében van a Kiss József mérnök által épített Ferencz-csatorna zsilipje, s itt a telecskai dombon áll a tervezőnek emlékszobra, a községben van nagy vasúti állomás, posta, távírda és telefon, van gazdag gabonatermelés, sertéskereskedés és hízlalás, három országos vásár, vannak különféle gyárak és ipar-vállalatok, ezek között különösen említésre méltó a „Hungária részv.-t. kendergyár”, mely villamtelepével Újverbásznak, és két szomszédos községnek szolgáltatja a köz- és magánvilágítást. Nagyobb birtoka van itt Oberländer Fülöpnek. A lakosság kaszinót, haladó-kört tart fenn; pénzintézetei a Takarékpénztár r. t., mezőgazdák egyesülete, kereskedők egyesülete s a segélyegylet, mint szövetkezet. A határban a dűlőnevek magyarok.
