Turja.
Turja.
Turja. Az óbecsei járásban van, Szenttamástól keletre a csatorna mellett. Előbbi neve Turia. Vele először 1470-ben találkozunk, amidőn Thewre, mint szomszéd birtok fordúl elő egy hatalmaskodásnál, a melyet Garai Jób szentandrási tisztjei Bélá-ban elkövettek, Thewre a Garaiak és a Marhártok birtoka. 1564-ben Vitéz János egri várparancsnok kéri az elhalt Radics Bozsics bodrogmegyei Tura birtokát. Az 1522. évi dézsmajegyzékben a defterekben s az 1699. évi összeírásban nincs említve. Az 1709. és 1717. évi térképen sincs feljegyezve, de azért már lakott hely lehetett, mert 1715-ben Turiá-ban 20 adófizető volt. Az 1722. évi adóösszeírásban Turia 41 adózó házzal szerepel. Az 1727. évi adójegyzékben Turia 35 házasféllel fordúl elő. 1728-ban Turia kamarai falu lakosai panaszkodnak, hogy a szenttamási határőrök földjeiknek felét elragadták. 1745-ben 43 ház volt a faluban; a lakosság többsége határőri szolgálatra késznek nyilatkozott, azonban 1746-ban részben a volt szabadkai miliczia által, a kik nem akartak polgári állapotra térni, megszállva, határőrvidéki sáncz lett. Így Goszodincze, Temerin is. A határőrvidék megszűntével 1751-ben a királyi koronakerületbe kerűlt. 1848-ban a vármegyéhez kebeleztetett, 1870-ben a földesúri terhek alól kiváltotta magát. Turia régi pecsétje 1743-ból való. A szabadságharczkor itt három ütközet is volt a magyarok és szerbek között s ekkor a falu leégett. A község határa 9287 kat. hold, melyből a községnek 2337 holdja van. Főbirtokosok a Dungyerszky család és a község, mint erkölcsi testület. Az 1904. évi kalocsai schematismus szerint Turiában 206 r. k. van, a kik egyházilag Bácsszenttamáshoz tartoznak. A gör. keletieknek templomuk is van, a mely a XVIII. század 172végén épűlt. Határában van Bácsszőreg puszta (régi nevén Szőreg). A község határában, a szenttamási út mellett, két nagy régi halom van. Az 1900. évi népszámláláskor itt 3596 lélek volt 682 házban. Anyanyelv szerint: 197 magyar, 41 német, 3352 szerb, 7 tót. Vallás szerint: 206 róm. kath., 3342 gör. kel., 21 ág. ev., 6 ref., 11 izr., 11 egyéb. Van itt olvasó-egylet, két pénzintézet és két gazdasági egylet; továbbá van postája, távírója és vasúti állomása.
