Topolya.

Teljes szövegű keresés

Topolya.
Topolya. Járási székhely Szabadkától délkeletre, Csantavér alatt. A Krivája patak szeli át. Topolya nagyközség török-kori telep, mely először a török defterekben a szabadkai nahijébe sorolva fordúl elő, 1580-ban 21, 1590-ben 23 adózó házzal Kisbajsa vagy Topolya néven. Talán itt volt a hajdani Fibajcs (Fibaych) a mai Topolya helyén, a melyet 1462-ben több bácsvármegyei helységgel együtt Mátyás király anyjának ajándékozott, kinek birtokait Korvin János örökölte. Szelepcsényi György kalocsai érsek 1665. évi összeírásában is találkozunk Topolya nevével. A helység a török időkben elnéptelenedett és 1731-ben, mint pusztát említik. 1740. előtt a péterváradi katonai sánczhoz 170tartozott. 1750-ben már kezdenek gondoskodni a puszta betelepítéséről. Grassalkovics kamarai elnök Topolya pusztát legalább 200 magyar vagy tót kath. családdal akarta betelepíteni. E czélból Csicsovszki Ferencz szabadost küldte ki, hogy ilyen idetelepedő családokat szedjen össze. Ajánlólevelében a feltételek is elő vannak sorolva. Az új falu telepesei nem örökös jobbágyok, hanem szerződéses lakosok lesznek. Építhetnek szilárd házakat; minden vármegyei közteher alól négy, a kamarai adó alól két évre lesznek felmentve, ezután pedig az utóbbinak 400 forintot és a gabonatermelésből 1/7 részt tartoznak adni. A papi tizedet nem fizetik, a kerti vetemények a dézsma alól fel vannak mentve. Kocsmát október 1-től márczius 30-ig tarthatnak szabadon. A mészárszékért évi díjat fizetnek. Fát a kamara csak építésre ad. A telepeseknek szabad házukat elhagyni s eladni, de az eladási ár tizedrésze az uraságot illeti meg. A telepedés ez évben meg is történt. 1756-ban a vármegye részéről Topolya magyar falu 600 forint adóval volt megterhelve. Az 1768. évi kamarai mappa szerint Topolyán 182 róm. kath. magyar és tót család lakott; ide való Emusics puszta is, melyet az 1772. évi rendezéskor Topolyához csatoltak. 1786-ban új úrbéri rendezés volt. A lakosság mind magyar. 1792-ben Topolya község a robotot készpénzben váltotta meg. Volt itt 411 házhelyes jobbágy (312 telek) és 105 házas zsellér. Ipara már ekkor szépen virágzott; czéhei, a kovácsok, szűcsök stb. 1815-ben kaptak szabadalmat. Ezt a kincstári falut a király 1803-ban Kray Pálnak adományozta katonai érdemeiért s hozzá a Topolyai nemesi előnevet. 1805-ben 650 ház és 4000 lakos volt Topolyán, még ugyanez évben, Kray Pál halála után, ennek fia, Ferencz utána járt, hogy Topolya mezőváros lehessen, évi három országos vásárral, a mit a vármegye is pártolt, mire azután 1806-ban Topolya csakugyan mezővárossá lett. A mezővárosnak egyik nevezetessége a Kray családnak szép rokokó stílű kastélya és angol kertje. 1848-ban a szerbek az utolsó Krayt elfogták és Temesvárra vitték fogságba. Halála után veje: gróf Zichy János lett a topolyai birtok ura 1852-ben. A róm. kath. lelkészség 1750-ben alakúlt, a templom 1764-ben épűlt, belseje 1888-ban megújíttatott. Ennek helyébe később földesura vallásos bőkezűségéből egész új templom épűlt, melyet 1905 július hóban szenteltek fel. 1906 április 19-én nagy tűzvész pusztította el a község egy részét. Régi pecsétei: 1. Szántóvas, kalász, csoroszlya. „Topolya” és az évszám: 1767. 2. Két pálma közt földmíves-eszközök és korona. „Sig. Reo. Caal. Poo Topola” Használva 1792. 3. Korona alatt levő kis paizsban oroszlán áll egy szántóvason s három búzakalászt tart. ,Sig. Opp. Topola 1806.’ Ezt használták 1848-ig. Az 1900. évi népszámláláskor Bácstopolyán volt, 12,029 (1890-ben 10,816) lélek 2212 házban. Anyanyelv szerint: 11,757 magyar, 166 német, 21 tót, 2 oláh, 3 kisorosz, 4 horvát, 38 szerb és 38 egyéb. Vallás szerint: 11,181 róm. kath., 13 gör. kath., 12 gör. kel., 126 ág. ev., 95 ref., 569 izr., 32 egyéb. A község határa 25,163 kat. hold. Ebből 1893-ban a községnek volt 764, gróf Zichy Jánosnak 2061, Tóth Istvánnak 222 holdja. Emusics puszta szintén gróf Zichy János és a közbirtokosok tulajdona. Az 1904. évi miniszteri rendelet a községnek eddig hivatalos Bácstopolya nevét egyszerűen Topolyára változtatta. Jelentékenységénél fogva az országos törzskönyvbe felvétetik a hozzátartozó Emőd puszta (eddig Emusitz). Topolyán van szolgabíróság és járásbíróság, adóhivatal, gyógyszertár, vasút, posta és távíróhivatal. Három országos vásárt tart. Van olvasókör, gazdakör, otthon, kaszinó, izr. nőegylet, betegsegélyző-egylet. Pénzintézetei: Bácstopolyai takarék, Önsegélyző hitelszövetkezet, Általános takarékpénztár r. t. Van téglagyár, tulajdonosa Bodrogh Mór. Az id. gróf Zichy Nep. Jánosnak és nejének a községben fennálló kastélyát 1805-ben a báró Kray-család építette. Említésre méltó Hadzsi János hírneves orvosnak Telcs Ede által készített itteni emlékszobra.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages