Szépliget.
Szépliget.
Szépliget. A palánkai járásban, Bulkeszinek nyugati szomszédja, Palánkától éjszakkeletre, előbbi nevén Gajdobra. Nevével először a török korban találkozunk. A mohácsi vész előtt itt egy premontrei rendű prépostság volt, melyet Pázmán Gajdelnek nevez. Pázmán Péter még a kalocsai egyházmegyéhez tartozó, gajdeli prémontrei prépostságról tesz említést, Palma pedig már Gajdel, seu Gajdobra prépostságot említ és a Gajdobra és Palánka között egy halmon talált romokat ama prépostság romjainak tartották. 1877-ben Haynald kalocsai érsek megbízásából Henszlmann Imre 153által végzett ásatások azonban valószínűvé tették, hogy ezek nem egyházi épületek, hanem inkább valami katonai őrhely romjai. E prépostságról semmi más adatunk nincsen, de a gajdeli prépostság czímét most is adományozzák. A török defterekben a bácsi nahijében felsorolt Dolne-Dobrát (1554-ben kettő, 1570-ben négy, 1590-ben 18 adózó házzal) Steltzer Gajdobrának tartja. Azonban valószínűbb, hogy a Bulkesz, Dobra, Pavlocz, Irmok, Alpár stbi sorban felsoroltak között Dobra lesz inkább a mai Gajdobra, akkor 3 fizető és 6 nem fizető házzal. Még az 1690. évi Bács vármegyei összeírásban sem találjuk Gajdobra nevét a falvak között, csak szomszédját: Obrováczot. Az 1702. évi kamarai összeírásban Gajdobra, mint új falú van említve. 1715-ben öt adófizetője van a falunak. 1717-ben a vármegyei pörben Gajdobra a szomszéd Obrováczczal az új Bodrog vármegyébe kerűlt, de csak négy szerb család volt itt hét adózóval. 1718-ban a vármegye 80, 1719-ben 100 forint adót vetett ki Gajdobrára. 1726-ban is adózó falu, 1731 körűl Gajdobrát a palánkai határőri miliczia magához ragadta. 1749 és 1752-ben Kerekity és Gajdobra nevét felcserélve is használják. 1756-ban 45 forint adója van. 1763-ban Cothmann telepítési biztos azt mondja, hogy Gajdobra kamarai pusztát akkor a kalocsai érsek tiszttartója és Kuluncsics bácsi postamester évi 500 forintért bérelték. Földje igen termékeny s főképen szénatermelésre igen alkalmas. Alatta egy Kerektó nevű víz is van. Hasonló talaja van Joszan pusztának is. E két pusztát egyesíteni kellene és falut telepíteni Gajdobrának ama része körűl, a hol akkor a magánosan álló gajdobrai vagy kerekityi postaház (1749 óta) volt. 1764-ben németek telepedtek le Gajdobrára 160 házban és az új kamarai falu 1767-ben kezdett adót fizetni 34 személylyel. A falutól keletre Bulkesz mellett van Joszan pusztája. Ez időből való a falu pecsétje is, melyen egy térdig érő ruhába öltözött paraszt ember, fején háromszögű kalappal áll, jobbjában három kalászt, baljában sarlót tart. Körirata: „Sigil. Comunitatis Gajdobrae.” (Használták 1772–1826 között.) A róm. kath. parókiát 1765-ben szervezték; Szent-Mártonról czímzett temploma 1765-ben ideiglenesen vályogból, 1789-ben szilárd anyagból épűlt; 1883-ban megújították. 1772 augusztus 17-én volt Gajdobrán az úrbéri rendezés Joszan pusztával. 1787-ben Paraga területéből is kapott egy részt. 1784-ben a község iskolát építtetett. 1795–98-ig a gajdobraiak pénzen váltották meg a robotot. Gajdobra ekkor a palánkai kamarai uradalomba tartozott s határában 120 sessió volt 191 gazdával és 4 házas zsellérrel. 1859-ben a faluban volt 239 házban 2446 lélek. A lakosok gabona- és kender-termesztéssel foglalkoznak. A falu határában lévő nagyobb kiterjedésű mocsár lecsapoló csatorna által van a Dunával összeköttetésben. Az 1900. évi népszámláláskor Gajdobrán volt 2569 lélek 429 házban. Anyanyelv szerint: 124 magyar, 2429 német, 76 tót, 28 szerb. Vallás szerint: 2531 róm. kath., 25 gör. kel., 94 ág. ev., 8 ref. A község területe 5965 kat. hold; a határt 1894-ben tagosították. A lakosság két kaszinót, két gazdakört, egy temetkezési egyesületet tart fenn. Van itt három pénzintézet, egy kender- és egy téglagyár, gőzmalom és bortermelő-egylet. A község iskolaügye fejlett, 1897-ben r. kath. óvodát, 1906-ban hat tanteremből, egy tornateremből és tanítói lakásból álló emeletes iskolaépületet építtetett a r. kath. hitközség 83,000 kor. költséggel. Van postája, távíró és vasúti állomása. Határában volt a Kerekity-puszta a múlt században. Ez a puszta a hajdani Kerekegyház falu helyén volt s nevét őrizte. Erről tudjuk, hogy 1462-ben Szilágyi Erzsébet birtoka volt.
