Szentfülöp.
Szentfülöp.
Szentfülöp. A hódsági járásban, Hódság fölött, éjszak-keletre; előbbi neve Filipova. Erre a helyre utal a III. Béla idejében kelt szontai határjárásban ettől éjszakkeleti irányban említett Fizeg és „terra monasterii sancti Philippi.” Tehát itt lehetett a Szentfülöp tiszteletére szentelt monostor. A nevével azonban jó sokáig nem találkozunk. A török defterek sem említik e helyet. 1639-ben Zsolnai Gombkötő János füleki hadnagynak és Rimai Istvánnak adományozza a nádor az általuk benépesített, eddig lakatlan bácsmegyei Filipovoszeló falut. 1652-ben Wesselényi Ferencz birtokában volt Filepfalu néven s volt benne hét ház. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták be bácsmegyei Fülepi falu birtokába. Filipovót mint pusztát 1737-ben egy eszéki marhakereskedő, 1755-ben pedig Nagy István tartotta bérben. 1742-ben említik Filipova és Meggyes pusztákat. 1763-ban Cothmann Antal telepítési biztos Filipovát Perkaszevo pusztával egyesítve, Filipova falut kezdi telepíteni német családokkal s már tavaszszal 20 ház épűlt fel. A talaj szántóföldekre és rétekre igen alkalmas, fa azonban sehol sincsen, de nincsen messze a bácsi érsekség eredejétől, melyet csekély bér mellett élveznek is. Az 1768. évi Kovács-féle kamarai térképen Filipova falu alatt keletre Lality felé van a Kis Perkaszevo puszta és Hódság felé nyugatra Nemsacze puszta. Említik, hogy 1762-ben kezdték a falut apatini svábokkal telepíteni, s most már van kb. 60 házban 75 család. A falu határa 4052 hold, 101 telekkel. 1772-ben úrbéri rendezés volt Filipován. A falu Nemsacze puszta 1/4 részét úrbérileg használja. 1780-ban új úrbéri rendezés volt. 1792-ben pedig a falu a robotot s más úrbéri tartozást három évre megváltotta. A megváltást 1798-ban újabb három évre megújították. Említve van 257 gazda és 15 zsellér 272 házban. 1826-ban egy kamarai kimutatás szerint Filipovához tartozik Nemsacze puszta negyedrésze. Az itteni templom Szt. Fülöp s Jakab apostolok tiszteletére egy régibb templom helyébe 1804-ben épűlt; anyakönyve 1764 óta van. 1903-ban a község női zárdát építtetett a Miasszonyunkról nevezett apáczák számára, elemi leányiskola és óvoda czéljára. A községnek 1790–91-ben készűlt pecsétjén egy hosszú ruhába öltözött férfi-alak van, ki jobbjában botot tart, későbbi pecsétjén ugyanilyen alak püspöksüveggel van ábrázolva. 1863-ban nagy tűz pusztított a községben. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Szentfülöpön volt 3593 lélek 535 házban. Anyanyelv szerint: 75 magyar, 3478 német, 9 tót, 15 kisorosz, 9 szerb, stb. Vallás szerint: 3550 róm. kath., 14 gör. kath., 21 ág. ev. stb. A község határa 5446 kat. hold. Van itt gőzmalom és vajgyár, tejszövetkezet. Van három takarékpénztára, posta és távíró-hivatala és vasúti állomása.
