Piros.

Teljes szövegű keresés

Piros.
Piros. Az újvidéki járásban van Futak fölött. Már 1237-ben említik, mint bácsvármegyei falut, a mely a bodrogi várhoz tartozott, de a nagy távolság miatt annak nem nagy hasznára volt. Ezért Béla király többi között a bélakúti apátságnak adományozta. 1267-ben mint a Harsány és Kér nevű birtokok éjszaki szomszédját s mint a péterváradi apátság birtokát említik. 1432-ben Garai Miklós nádor birtokai között felsorolták Piros helységet is, mely a mainak megfelel. A török defterek 1553-ban a bácsi nahijében Irmok és Alpár után egy Cserinklisza nevű falut is említenek 3 fizető és 9 nem fizető házzal, továbbá még Katok (Futak?) és Varadincz (Újvidék) után is van egy Cserin felemlítve 4 fizető és 3 nem fizető házzal. A Cserin név nem egyéb, mint pirosnak szláv nyelvű fordítása és a felemlítés sorrendje szerint mind a kettő megfelelhet a mai Pirosnak, melyet e néven 1590-ben említenek a defterek 20 házzal. A török kiűzése után Piros mint puszta kerűlt a futaki uradalomba, de 1717 óta mindíg mint falu szerepel, sőt 1737-ben külön egy Veliki-Piros nevű pusztát is említenek a futaki uradalomban. 1747-ben a faluban 50 szerb család volt, a kik közé 1786 nyarán még 50 magyar család költözött Heves vármegyéből s ezeknek Hadik András, a futaki uradalom birtokosa három évi szabadságot engedett. Jelenleg a gör. keletieknek és a reformátusoknak van e faluban templomuk, az előbbi 1704-ben az utóbbi 1844-ben épűlt. A község régibb pecsétjén (1760-as évekből) Szt. Lőrincz áll, balkezében rostélyt, jobb kezében pálmaágat tart, fölötte korona van s kétoldalt W. és P. betűk. Egy 1820-as években használt újabb pecsétjén két pálmaág között két szántóvas s ezek között egy kalász van. Körírata: „Sig. Com. Piros. 1792.” Piros földesura a múlt század elején a gróf Brunszwik család volt. Az 1900. évi népszámláláskor Piroson volt 2203 lélek 455 házban. Anyanyelv szerint 1009 magyar, 72 német, 64 tót, 1048 szerb, 10 egyéb. Vallás szerint 76 r. kath., 1028 gör. kel., 109 ág. ev., 932 ref., 13 izr., 44 egyéb. A község határa 5166 kat. hold. Ebből 1893-ban a községé volt 232 hold és gróf Chotek futaki uradalmi birtokosnak 632 holdnyi birtoka. A lakosság földmívelő szövetkezetet és egy hitelszövetkezetet tart fenn. A határban a dűlőnevek túlnyomó részben magyarok. A községnek van postája, távíró és vasúti állomása. Piros vidékén feküdt hajdan Aranylábu-Bács. Ily nevű (villa Aranlabovbach) falut helyez Újvidék szomszédságába Iványi. Egy XIII. századbeli adat szerint e helységnek Szt. Miklósról czímzett monostora is volt (monasterium beati Nicolai de Bach pedis aurei). Földesura Turey fia, Péter comes volt, a ki hűtlenségi pörbe keveredvén, birtokát a király elkobozta és egy Bachkolda nevű kúnnak adta. Ennek fiai, IV. Béla parancsára, István ifjabb király ellen hadat vezetvén, István őket is megfosztotta a birtokuktól és 1267-ben Iván fiának Andrásnak adományozta jószágukat, a ki ifjabb István királynak, üldöztetése idejében, sok szolgálatot tett. Ugyan e század vége felé azonban, 1291-ben, Terytus fia Chaba említtetik a monostor kegyuraként, a ki olyan egyezséget kötött a bélakúti 146apáttal, hogy utódai öröklik ugyan a kegyuraságot, de minden egyéb jog nélkül a monostor birtokait illetőleg; ennek fejében a váradi révben minden díj alól mentesek. A helységről több adat nincsen.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT