Pacsér.

Teljes szövegű keresés

Pacsér.
Pacsér. A topolyai járásban lévő Pacsér község közvetetlen szomszédai éjszak felé Bajmok és Vámtelek puszta, dél felől Kossuthfalva. Már 1409. évi Rég, Bakoch és Chamokla határjárásában, mint szomszédhelységek említtetnek Páris, Vanna, Pachér és Szentmárton Bodrog vármegyében. 1462-ben Mátyás király az akkor Csongrád vármegyéhez számított Bajmokot s ennek egész környékét, így Pacsér falut is anyjának, Erzsébetnek adományozta. Egy 1481. évi okmány szerint Mátyás király Bodrog vármegyei Boroth, Báál, Kakuch, Apátitelke és Pacsér nevű birtokokat, melyek azelőtt Borothi Bíró György birtokai voltak, Markos Péter és Marhártszántói Jánosnak adományozza. 1504-ben Pacsért ismét említik Bodrogban (Csánki). 1509-ben Pacsér Török Imrének birtoka, a hol kúriája is volt. Pacsért majd Bács, majd Bodrogban említik tévedésből. 1520-ban ismét fel van sorolva Pacsér a Csongrád vármegye dézsmajegyzékében. Az 1580–82. évi török defterek Pacsér falut 16 adózó házzal sorolják fel a szabadkai nahijéban. 1678-ban a pacsériak a kalocsai érseknek harácsot (7 frt 50 dénár) adtak. A XVIII. század elején Nagy- és Kis-Pacsér pusztákat a királyi kincstár Peacsevics Györgynek és Parcsetics Antalnak adta volt bérbe, de 1726-ban a zombori határőrök magukhoz ragadták. Az 1740-es években is idetartozott s úgy látszik, már lakott puszta volt, sőt állítólag 1733-ban plébániájuk is alakúlt. 1750-ben ugyancsak mint pusztát Merkovics Márk, a szlavóniai határőrség viczekolonellusa bérelte. 1752-ben már mint falu szerepel Bács vármegye adólajstromában, és pedig 104 forint hadiadó és 20 forint vármegyei háziadóval, 139de azért a következő évben mégis csak praediumnak van említve. 1756-ban 150 forint az adója. 1757-ben szintén pusztának nevezik, de rajta nemesek is laknak. 1763-ban Cothmann, a bácskai telepítések előmunkálatával megbízott kamarai tanácsos, azt írja Pacsérról, hogy ez a kincstárnak legnagyobb pusztája a Bácskában, melyet a zomboriak 1000 forintért tartanak bérben. Talaja elég termékeny, de csak a hosszúra terjedő völgyben lehet vízre akadni. Azért a terület magasabb részeit új erdőültetésekkel kellene értékesíteni, a völgyet pedig kath. magyar családokkal telepíttetnék meg. Minthogy a völgyben jó víz s termékeny föld van, nemcsak a népes falu élhetne meg, de számos marhát is tarthatnának; s közhaszon is válnék ebből, mert, míg most Csonoplától Szabadkáig semmi falu vagy ház nincs, a közbeeső új falu az átutazók nagy kényelmére volna. A pacséri szerbeket Sztanisics pusztára kellene szerinte áttelepíteni. 1766-ban a kincstár Zomborral, a mely Pacsér pusztát bérben tartja, szerződést kötött, mely szerint Zombor három év alatt 40 családot tartozik a völgybe telepíteni. Az 1768. évi kamarai térkép a völgyben a mai falu fölött egy régi templom romjait tünteti föl. A pusztát Zombor bérli évi 100 forintért. Az egész puszta területe 463 telket, azaz 18537 holdat tesz ki. Az 1770-es évek elején a falu a vármegyei adójegyzékben 35 telkes gazda, 45 ház és 60 egyéb adótárgy után összesen 116 dikával (adóegység) volt megterhelve. A falut 1774-ben is Zombor bérli és zomboriak is telepednek oda. 1775-ben szerb pásztorok telepdtek le itt s 44 lakóházuk volt. 1777 elején az itt lakó szerbek minden engedély nélkül templomot építettek. 1780-ban a zomboriak Pacsér s Ómoravicza pusztákon legeltetik marháikat. Igy van ez 1783-ban is. 1786-ban Ürményi kamarai adminisztrátor meghagyja a vármegyének, hogy a pacséri szerbeket Szent-György napjáig úrbérileg el kell rendeznie. 1786-ban Pacsérra és Ómoraviczára nagykúnsági református magyarok telepedtek le; többek közt Kisújszállásról 338, másfelől még több család jött, ezek a szerbek által lakott régi falu mellett délkeletre új falut alakítottak s egyházilag szervezve telepedtek le. 1788 november 12-én Pacsérról felsőbb rendelettel 110 miskolczi család hazájukba visszaküldetett. 1791 elején az ó-pacséri magyar lakosok a föld rosszasága s helyi egyenetlenkedések miatt Paragára akarnak átmenni. Az ugyanezen évben vályogból épített református templomhoz 1797-ben czintermet kerítettek el s 1810-ben tornyot építettek „kőtéglából”. Mai díszes templomuk 1833–35 között épűlt fel. A róm. katholikusoknak 1824-ben alakult önálló plébániájuk s ekkor építettek templomot is. 1800-ban a királyi kamara Pacsért 118,000 forinton eladta Odry András alispán, Koronay József táblabíró, Rezsny János, Császár Nándor, Kászonyi, Potskai Sándor, Szucsics János és József vármegyei főügyész, Horvát Mihály főszámvevő, Vojnits Antal főbíró, Huszár Károly és Elek, Tocsek Mátyás, Polyák és Mattyasovszky uraknak, a kik nagyobbrészt itt helyben laktak is. Az övék volt a múlt század derekáig. 1844-ben nagyobb birtokos volt itt Csillaghy Sámuel is. Különben a Császár, Odry, Pocskay, Rezsny, Szucsics, Tocsek és Csillaghy családok e községről kapták pacséri előnevüket. Heksch „Die Donau” czímű munkája szerint egy Kalmár István nevű pacséri születésü pesti hivatalszolga új vallásos eszmékkel foglalkozván, 1854-ben Pacsérra tolonczoltatott s itt alapította az addig még ismeretlen nazarénus vallási szektát. Pacséron az 1900. évi népszámlálás szerint 1057 házban 4784 lélek lakott. Anyanyelv szerint volt 3198 magyar, 1346 szerb, 174 német, 66 egyéb. Vallás szerint 2467 ref., 1301 gör. kel., 791 róm. kath., 180 egyéb keresztény és 75 zsidó. A község határa 13,987 kat. hold. Most nagyobb birtokosok özv. Vojnits Lukácsné és báró Vojnits István. A község lakossága temetkezési, kiházasító egyesületeket és két kölcsönös segélyző szövetkezetet tart fenn; 1907-ben az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében virágzó hitelszövetkezet alakúlt. Van két szikvízgyár és két tejtermelő szövetkezet. Pacsér községnek 1848 előtti időből két czímerpecsétje ismeretes. Az elsőn egy husvéti bárány zászlóval (ez a lakosság kúnsági eredetére mutat) felette korona, alatta három egymás mellett levő halomból 3–3 kalász emelkedik ki. Körirata: „Sig. Poss. Batser. 1790.” A másik u. a. képpel, de a következő körirattal: „Bacser Helység. 1836.” Pacsér egy országos vásárt tart, van itt posta és távíró. Vasúti állomása kettő is van; egyik a szabadka-bródi vonal mentén van „Bácsér” elnevezéssel, ez személyforgalomra berendezett hadikitérő. A másik a szabadka–gombos–palánkai vonalon Pacsér néven. Ez rakodó állomás is.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT