Kerény.
Kerény.
Kerény. A zombori járásban van. Királyi kincstári nagyközség, Zombortól keletre, Csonoplya alatt a Telecska szélén, a honnét egy Nagyvölgy nevű ér vonúl délfelé a faluba. Előbbi neve Kernyája, vagy Kernya. A török defterek Kernyáját nem említik. Fridrik Tamás szerint Kernyája már 1601 óta ismeretes, sőt azelőtt is nevezetes mezőváros volt, mely a török időkben elpusztúlt. 1700-ban az öreg István bogyáni kalugyer azt vallja, hogy Krenyava már a török korban is fizetett harácsot az érseknek. Nevével újabban csak 1721-ben találkozunk. 1740 körűl a zombori határőrség használta. 1750-ben Zombor város Krnyája pusztát Balanszkinak adta bérbe évi 400 frtért. 1763-ban Cothmann kamarai tanácsos e pusztát, e vármegyei 150 családdal vélte betelepítendőnek. Az 1768. évi térképen még pusztaként van feltüntetve 7183 holddal. Még u. e. évben rk. németeket is telepítettek ide. Pecsétjének körírata is „Possessio Kernyaia. 1768.” Belsején egy élével lefelé fordított szántóvason egy szt. pásztor térdel, felette Isten szeme, előtte egy bárány vagy kutya, mögötte egy ökör. E pecsétet használták még 1841-ben is. Az itteni róm. kath. lelkészséget 1767-ben szervezték, a templom pedig a „Boldogságos Szűz Mária” tiszteletére, 1797-ben épűlt. Ezenkívül még három kápolnája van. 1772-ben volt itt az úrbéri rendezés. Hozzátartozott Puszta-Kula negyedrésze. 1786-ban 40 telek volt Kernyáján 95 gazdával, de mivel 34 telek üres volt, ezt is maguk között kérték felosztatni, mire a kamara ezekre új német telepeseket hozott. Az 1795–99-re megújított úrbéri szerződésben 102 telken 165 német gazda van említve, 37 házas zsellérrel, összesen 202 lakóházzal. Iparosa is sok volt; 1827-ben kaptak czéhszabadalmat a kádárok, a kovácsok, lakatosok, kerékgyártók, asztalosok, molnárok stb. 1826-ban a község határában Pusztakula és keletre a kossuthfalvai határ mellett, még Békova dűlő van felemlítve. Újabban, 1883-ban, Pusztakulán új magyar falut 95telepítettek Gyulafalva néven. A falu földesura 1848 előtt kir. kincstár volt. Most nagybirtokos itt ifj. Szemző István. Az 1900. évi népszámláláskor Kernyáján volt 4779 lélek, 775 lakóházzal. Anyanyelv szerint 160 magyar, 4598 német, 10 tót, 11 egyéb. Vallás szerint 4722 róm. kath., 2 ág. ev., 33 ref., 22 izr. A község határa 10,430 kat. hold. Ebből 1893-ban 6583 hold a kincstáré, 393 hold a községé, 306 hold Stöckl Jakabé volt. Határában fekszik Alsópusztakula és Békova. A lakosság a következő egyleteket tartja fenn: Kisgazdák egyletét, három tejszövetkezetet, két temetkezési s egy kiházasító-egyletet és egy takarék, hitel- és segély szövetkezetet. Van itt két gőzmalom is, továbbá posta- és vasúti állomás, távírója Csonoplya.
