Káty.

Teljes szövegű keresés

94Káty.
Káty. A titeli járásban van, az Újvidék fölött kiinduló ú. n. római sánczok kezdetétől keletre, közel a dunai ártérhez. Ezért neve „Káta” szóból származhatik, a mely besnyő szó és gátat, erődöt jelent. E falu nevével legelőször az 1332–37. évi pápai tizedlajstromban találkozunk, a hol Pétervárad után áll: Chacz s ez után Cussidi. Már ez a sorrend sem enged kétséget az iránt, hogy Chaz alatt valóban Káty értendő, és Cussidi alatt Kizsdi, ma Kuzsdin, kátyi határrész. Ezek után semmi adatunk nincsen Kátyról. Vajjon ama néhai Paulus de Káty, a kinek birtokait magszakadás miatt Zsigmond király 1408-ban a Szilágyi családnak adományozza, ide való-e, nem bizonyos. 1417-ben Laurentius de Kaathi és fiai a titeli káptalan előtt bácsmegyei Kaathi nevű birtokot, melyet ők és néhai Karani György birtak, rokonaiknak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adják. 1477-ben a karomi, ma karloviczi várhoz tartozott. A török defterek a titeli nahijében 1553–4-re említenek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. Steltzernél 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva Káty. A török korszak után Bács vármegyének 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban Káty 68 gazdával szerepel. 1702-ben a kamarai összeírásban Káty bérbe adható falunak van mondva. 1715-ben csak 16 adózó volt Káty-ban. Talán Rákóczi hadai pusztítottak itt. 1722-ben 60 szerb adózóval említtetik és akkor az új Bodrog vármegyébe tartozott. 1767-ben Káty-hoz tartozó pusztákként említtetnek: Csót, Kuzdin, Alsó- és Felső-Verkalova. Kátyot, mely eddig kincstári falu volt, 1769-ben a csajkások közé sorozták s határőri katonai szolgálatokat kellett tennie, míg 1873-ban, a csajkás-kerület feloszlatása után ezt a falut is Bács vármegyébe kebelezték vissza.* Káty ág. ev. vallású lakosainak 1840 óta van anyaegyházuk, de a mostani templom 1894-ben épűlt. A róm. kath. lakosok egyházilag Tiszakálmánfalvához tartoznak. A gör. keletiek temploma 1840-ben épűlt. A község határa 12,760 kat. hold, melyből a községnek 3012, az angol-osztrák banknak 595, a kincstárnak 447, a gör. kel. egyháznak 206 holdnyi birtoka van. Kátytól keletre ős nagy halom látható. Az 1900. évi népszámlálás szerint Kátyon volt 4211 lélek 835 házban. Anyanyelv szerint 190 magyar, 1120 német, 2895 szerb, stb. Vallás szerint 203 róm. kath., 2888 gör. kel., 1072 ág. ev., 17 ref., 28 izr. A lakosság polgári olvasó és temetkezési egyletet tart fenn. Posta, távíró és vasúti állomás.
A Kusdin nevű határrész, a régi Kisdi nevű erődnek emlékét tartotta fenn, a mely már 1332-ben Kátytyal együtt említtetik, melyet Oláh Miklós is várként említ fel 1536-ban. A XVI. és XVII. századi térképek Kisdinassar név alatt tüntetik fel a Duna mellett.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT