Gádor.

Teljes szövegű keresés

Gádor.
Gádor. A zombori járásban fekszik. Zombor fölött Őrszállástól (Sztanisics) és Körtéstől (Krusevlya) délnyugatra. Előbbi neve Gákova volt. A mohácsi vész előtt Kakot falu volt a helyén. Először 1658-ban találkozunk nevével, a midőn Szalatnyai Györgyöt és társait a nádori donáczióképen kapott Gákova puszta birtokába beiktatták. Egy 1719. évi összeírásban Gakov szerepel, egy 1727. éviben Kákova puszta, Zombor mellett. 1740 körül már falu, melyet a zombori miliczia használ. 1748-ban Krusevlyáról és Apátiból egyesek Kákován telepedtek le. Cothmann 1763 mégis pusztának mondja Gákovát és Bratyevityet, a melyeket azonban egyesíteni kell, s így igen szép falut lehetne telepíteni, a mely Gákova pusztán volna ugyan, de Bratyevityhez közel. Végre Paka pusztának beékelődő részét is ide kellene csatolni. A telepítést 1764-ben el is akarja kezdetni. R. kath. német családok telepedtek itt le s lakóinak száma 1767-ben 786 volt. 1765-ben épült az ideiglenes templom, melyet 1786-ban kezdtek állandó új templommal helyettesíteni. E falu 1772 június 26-án kapott urbáriumot. Páduai Szent Antal tiszteletére 1765-ben épűlt kápolna, melyet 1798-ban és 1838-ban megújitottak, 1908-ben ujat építettek. E kápolna búcsújáró-hely. Ipara már a XVIII. század végén emelkedett. 1829-ben kovácsok, szabók, kerékgyártók, asztalosok, csizmadiák, stb. kaptak czéhszabadalmat. Van itt még tejszövetkezet, temetkezési egylet, olvasókör, gazdák egylete, polgári olvasókör, népnevelő-egyesület, róm. kath. népkör, földmívelők közművelődési köre, róm. kath. kör és takarékpénztár. Az 1900. évi népszámláláskor volt itt 2620 lélek 460 házban. Anyanyelv szerint 35 magyar, 2571 német, 3 tót. Vallás szerint 2620 róm. kath. A község határa 5908 kat. hold. A község határában, Zombor felé, egy hosszúkás földháton hat halom van. A kálvárián túl levő halmot Bradovity-hügelnek mondják. A községben van posta, távíró és vasúti állomás. E vidéken feküdt hajdan Gergely, Gergelyi vagy Gerger falu. 1413-ban találkozunk vele először, mikor a Maróthiak zálogba veszik Szákai Istvántól egy részét és 1423-ban az Aranyossy Pap család részeit is. 1468-ban még mindig a Maróthiak kezén van. Későbbi sorsa az elpusztúlt Hetes községével, melyről más helyen van szó – azonos. Szerepel még 1423-ban a Gergelyi Pap, 1448-ban az Ősteleki és 1470 körűl a Kaszás család előneveként is. 1410-ben, 1466-ban és 1486-ban a Gergelyi család is említve van. – Erre felé feküdt Jánosi község is, a Czoborok birtoka, melyet 1403-ban hűtlenségük következtében elveszítenek, de később ismét visszanyernek és 1442-ben I. Ulászlótól, új adományt kapnak reá, de 1450-ben a Zamléni család tart rá igényt. 1484-ben a Petykei családnak is van itt birtoka. E község neve 1448-ban, 55-ben és 76-ban a Beriszló, 1482-ben a Kys, és 1483-ban a Porkoláb család előneveként is szerepel.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT