Felsőszentiván.

Teljes szövegű keresés

Felsőszentiván.
Felsőszentiván. A bajai járásban, a vármegye éjszaki részében van, Jánoshalma (Jankovácz) alatt. Csávolytól keletre, a régi Bodrog vármegye területén. Már 1396-ban említtetik Szt.-Iván, Bebek Miklós kalocsai érsek falujaként, a hová a Tőttös Lászlónak Szt.-György nevű falváról erőszakkal elhajtott jobbágyokat vitette. Ez idő tájban azonban más birtokosa is említtetik. 1413-ban t. i. mint possessió Szt.-Iván, Bodrog vármegyében találjuk felemlítve, melyet birtokosa Zákai Posának fia István, Maróthi Jánosnak zálogba adott. Még az 1520. évi dézsmalajstrom sorolja fel e helyet Bodrogban. A török defterekben 1580-ban 38 és 1590-ben 22 adózó házzal van felsorolva a bajai nahijében. A község szerb lakossága 1598-ban Esztergom vidékére költözött. Későbbi oklevelek nem tudnak semmit e faluról, mely a török uralkodás alatt elpusztúlt. Az 1714. évi baja-vidéki adóösszeírás nem említi fel, 1724-ben 83még Szt.-Iván pusztának írják. Az 1727. évi összeírásban is pusztaként a Czobor-uradalomhoz tartozott; az 1735. évi összeírás azonban Felső-Szt.-Ivánnak írja s akkor is a bajai uradalom tagja. 1789-ben magyarokkal telepítették be, utánuk bunyeváczok jöttek ide. Szt.-Jánosnak szentelt temploma 1780-ban épűlt; 1783-ban rendszeres parókiát kapott. Kegyura: gróf Zichy-Ferraris. Az egyház egy 1715-ből származó czímeres aranyozott, vert ezüstkelyhet őriz. A község korábbi földesúra gróf Zichy-Ferraris Bódog volt, most pedig dr. Navratil Imrének van itt nagyobb birtoka. A lakosok katholikus kört tartanak fenn. Az 1900. évi népszámláláskor Felsőszentivánban volt 2814 lélek 521 házban. Ebből 1452 magyar, 527 német, 827 bunyevácz. Vallás szerint 2763 róm. kath., 6 ág. ev., 45 izr. Határa 6938 kat. hold. Hozzátartozik Annaszállás is. Postája és távírója helyben, vasúti állomása Bácsbokod.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT