Felsőkabol.

Teljes szövegű keresés

Felsőkabol.
Felsőkabol. A titeli járásban, Alsókabol mellett fekszik. Előbbi neve Felsőkovil vagy Kobila (l. Alsókabol). Felsőkabol csak 1702-ben fordúl elő. 1715-ben Felsőkobilon a vármegye 26, 1717-ben 33 adózó lakost talált. Neveikről ítélve mind szerbek. 1722-ben néhány görög kereskedőn kívül volt 34 és 1727-ben 83 adózó egyén. 1728-ban már határozottan két Kobilról van szó; és pedig a régi Alsókobil mellett, hozzá egész közel volt az új, Felsőkobil kincstári falu. Ennek pusztái voltak: Kralovadike, Kotyeve, Szentiván. Az eddig kincstári Felsőkobil falu 1746-ban szintén határőrvidéki hely lett, a hol a Szabadkáról kitelepített katonaság lakott. 1751-ben a tiszai kerület új szabadalmaiban szintén része volt. 1759-ben Putnik Mózes szerb püspök kapott reá donácziót. 1769-ben a csajkás szervezetbe vették fel, végre 1873-ban visszakerült a vármegyéhez. A község határa 12,707 kat. hold. Főbb birtokos a karloviczai érsekség. A községbeli gör. kel. templom 1825–29-ben épűlt. A híres zentai ütközet előtt itt volt Savoyai Jenő főhadiszállása. 1848-ban az egész község leégett. Van itt takarékpénztár, olvasó-egyesület és földmívelési szövetkezet. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Felsőkabolban volt 2739 lélek 523 házban. Anyanyelv szerint 175 magyar, 93 német, 2453 szerb, 22 kisorosz, vallás szerint 170 róm. kath., 50 gör. kath., 2425 gör. kel., 41 ág. ev., 16 ref., 41 izr. Van postája és távírója, a legközelebbi vasúti állomása pedig Sajkásszentiván.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT