Dunagálos.

Teljes szövegű keresés

Dunagálos.
Dunagálos. Előbbi neve Glozsán, az újvidéki járásban van Palánka és Futak között, közel a Dunához, Dunacséb keleti szomszédja. Már a török defterek bácsi nahijében sorolják fel 1553-ban Cséb után Galozsán néven, nyolcz fizető és nyolcz nem fizető házzal, 1561-ben 28 házzal, 1590-ben 19 adózó házzal. Az 1699. évi vármegyei adóösszeírásban is mint falu vagy lakott puszta van felemlítve. 1703 óta a futaki uradalomhoz tartozó pusztaként van többször felsorolva. 1715-ben 10 adófizető lakott itt. 1717-ben az új Bodrog vármegyébe osztották be. 1749-ben posta-állomás volt itt, és Milivoj Péter volt a postamester; de 1754-ben is még puszta volt. 1756-ban új lakosok telepedtek Glozsánba, a kikkel a futaki uradalom a három szabad év elteltével (1758 decz. 31.) 400 frt évi bér és a termés-részletek iránt 1759. május 3-án úrbéri szerződést kötött. A glozsániak a Siroko polje nevű rétet is megkapták használatra. 1765. május 18-án Glozsán és Kiszács, mint betelepített puszták vagy újfalvak az uradalommal újra szerződést kötöttek. A mai falu határában éjszak felé, a csébi határhoz közel, az 1762. év Kovács-féle kamarai térkép régi templomromot tüntet fel. 1785-ben a glozsáni evang. tót lakosság lelkész és tanítótartási engedélyt kért és kapott. A község határa 5293 kat. hold, ebből a községé 196 (de 110 nem használható), gróf Chotek Rezsőé 1546 kat. hold. A községben két templom áll fenn. A gör. keleti szerb templom építési ideje ismeretlen, az evangélikusoké pedig 1796-ban épült. 1846-ban a község nagy része leégett. A lakosok önsegélyzőszövetkezetet és temetkezési egyesületet tartanak fenn. A község határa 5293 kat. hold. Az 1900. évi népszámlálás alkalmával Dunagáloson volt 2747 lélek 430 házban. Anyanyelv szerint 20 magyar, 30 német, 2597 tót, 86 szerb, 17 egyéb. Vallás szerint 21 róm. kath., 99 gör. kel., 2574 ág. ev., 27 izr. stb. A község postája és távírója helyben van és vasúti állomása is van. Itt fekhetett hajdan Drág (Drach) község. Úgy látszik, innen származik Drági Tamás, a vármegye alispánja, 1464-ben a Garaiak a község urai, 1506-ban azonban az 82Egresi Idecski családé, mely ekkor Lászlóval kihalt. Ugyanekkor szerepel a Drági Horváth család is. – Erre felé volt valahol Telek helység is, mely előbb Korvin János volt, majd a Ringarti Geréb család birtokába került.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT