Bajsa.

Teljes szövegű keresés

Bajsa.
Bajsa. A topolyai járásban fekszik, a Krivája-ér mellett. Már 1462-ben fennállott, még pedig két önálló helységként: Nagbaych és Fibaych, melyeket Mátyás király több faluval együtt anyjának ajándékozott. E Fibaych valószínűleg a mai Topolya helyén volt. Ugyanez évből arról is van oklevél, hogy Dóczi László, a szentlászlói és Péter a nádorfehérvári vár kapitánya, királyi adományúl kapják Bajcsot; s ezt a birtokot Nagbaych és Fybaych néven 561485-ben, mint az ő birtokukat, Csongrád vármegyéhez számítják. A két helységet Dóczi Péter halálakor, a család magvaszakadta miatt, Bajnai Both András és Ambrus kapta II. Ulászlótól. Az 1543. évi kalocsai érsekségi urbarium szerint Bajsa évenként huszonnégy pénzt és egy pár csizmát tartozott fizetni az érseknek. A régibb okmányok alapján összeállított és 1665-ben királyi védőlevéllel megerősített érsekségi helységjegyzékben Bajsza is fel van sorolva. A török defterekben még 1580–82-ben is, a szabadkai nahijé falujaként említtetik huszonhat adózó házzal. Itt Nagybajsának mondják, mert mellette akkor Kisbajsa is volt, a melyben 1580–82-ben 21 és 1590–91-ben 23 ház állott. De Nagybajsa az 1590. évi defterben már nincs felemlítve, mert akkor a zombori nahijéhez tartozott 27 házzal. A török hódoltság és a Rákóczi-féle pusztító hadjáratok alatt teljesen elpusztúlt Bajsát kir. kincstári pusztaként (Bajscha) Mária Terézia királynő 1751 június 25-én kelt donáczióval Zákó Istvánnak, a megszüntetett tiszai határőrvidék volt kapitányának adományozta, azzal a kötelezettséggel, hogy azt be kell telepítenie. Bajsa tehát 1750-ben lett ismét faluvá. Zákó István 1759-ben Bajsának felét 13,000 forintért Vojnits Lukácsnak és Jakabnak adta el. 1793-ban Vojnits Lukács, András, Jakab, Mihály és Simon megkapták a birtokról a Bajsai előnevet is. A róm. kath. templom 1760-ban, parókiája 1784-ben épűlt. A kegyúri jogot ez idő szerint a Bajsai Vojnits család gyakorolja. Az ág. ev. anyaegyházat 1785-ben szervezték, temploma 1820-ból való. Van itt gör. kel. templom is 1818-ból. Az 1900. évi népszámláláskor Bajsán volt 3755 lélek, 663 házban. Anyanyelv szerint van 2302 magyar, 114 német, 853 tót, 19 ruthén, 454 szerb. Vallás szerint van 1841 róm. kath., 447 gör. kel., 1162 ág. ev., 203 ref., 49 izr., 52 egyéb lakos. A község határa 16,538 kat. hold. – Legnagyobb birtokosai: Vojnits Jakab örökösei, Geyer Henrikné, Lelbach János, Lelbach Károly örökösei, Lelbach Péter és Wámoscher Nándor. Ez utóbbinak itt régi kúriája van, melyet még a Zákó család építtetett. Ezen kívül Fernbach Józsefnek is van itt úrilaka, Duboka pusztán pedig özv. Fernbach Antalnénak. Gläser Jánosnak tégla- és cserépégető telepe van itt. A lakosság Társaskört, Polgári olvasókört, Haladó-kört, róm. kath. temetkezési egyletet és ifjúsági egyletet tart fenn. Határában van Alsóroglaticza és Duboka. Van postája; vasúti és távíró-állomása Bácstopolya. E községhez közel fekhetett az eltűnt Hímesegyház község. Mint nevéből is látszik, ősi egyházas hely, melynek szép temploma lehetett, mely után a községet is elnevezték. Csak 1462-ben bukkanunk első nyomára, a mikor Szilágyi Erzsébet birtoka volt; de 1504-ben Korvin Jánosé.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT