Bácskeresztúr.

Teljes szövegű keresés

Bácskeresztúr.
Bácskeresztúr. A kulai járásban Kula és Hódság között fekszik. Igen régi helység. Már 1495-ben említenek egy possessio Kereztúr-t a Mosztonga körűl, Chomafalva és Doroszló mellett (Chomafalva körűlbelűl a mai R.-Militics helyén lehetett). 1540-ben Keresztúr Korvin Jánosé. Egy 1517. évi okmány is e helységek társaságában említi Keresztúrt Bács vármegyében. Az 1522. évi bácsvármegyei dézsmalajstrom is említi. Az 1590. évi török defterben felemlített Gorni (Felső) Keresztúr 21 adózó házzal valószínűleg a Kula alatti; Alsókeresztúr pedig hihetőleg a Cséb melletti Keresztúr volt. A török hódoltság alatt elpusztúlt. Cothmann kamarai biztos 1763-ban Keresztúrt nemrég telepített falunak mondja, lakosai nagyrészben gör. kath. kisoroszok, a kik Kisbresztovácz pusztának 3/4 részét és a régi Meggyes pusztát is haszonbérben bírják a kamarától. A községben történt ásatások egy őstelep nyomait tárták fel. Bácskeresztúr régi pecsétje a szokásos gazdasági jelvényekkel az 1763. évből való. A községben fennálló gör. kath. templom 1784-ben épűlt. Az 1900. évi népszámlálás szerint Bácskeresztúron volt 5098 lélek 849 házban. Anyanyelv szerint 160 magyar, 75 német, 6 tót, 4826 kisorosz, 4 horvát, 6 szerb és 21 egyéb. Vallás szerint 99 róm. kath., (Kula filiája), 4863 gör. kath., 7 gör. kel., 9 ág. ev., 35 ref., 74 izr., 11 egyéb. A község határa 11,006 kat. hold. Ebből 1893-ban a községé 1557, a kincstáré 980 hold volt. Mostani nagyobb birtokosa Molnár Károly dr. és Hermann Keresztély. A lakosok takarék-szövetkezetet tartanak fenn. Postája és távírója van, vasúti állomása Kula. A mai Bácskeresztúr 46termékeny vidékén, amit némely adatok nyomán Kula és Torzsa között is keresnek: Béla község. A Hunyadiak korában a Garaiak birtoka volt, de 1470-ben, talán zálogjogon, a Rozgonyiak ülnek a birtokban, a kik ez évben panaszt emeletek a Garaiak várnépei ellen azok hatalmaskodása miatt. Az 1470. és 1504. évi följegyzések szerint Palánka vidékét jelölik meg a község helyeként. 1504-ben Korvin Jánost találjuk a birtokban, a mikor egyéb jószágai között Béla falut is felsorolja. A XVI. század végén 1590-ben a török defterek a szegedi nahijében sorolják fel Béla falut, a melynek akkor tizennégy adózó háza volt. Ezután már faluként nem szerepel sehol. 1728-ban már csak puszta; abban az időben Földvár tartozéka volt. – A történelem adatai szerint hasonlóképen régi Bellyefalva (vagy Bellye) szintén a mai Bácskeresztúr szomszédságában szerepelt a XV. században. Első ismert ura a Keresztúri család 1410-ben. Ez évbeli okleveles följegyzés szerint azonban Szilágyi László felesége a Keresztúriak ellen birtokfoglalás miatt pert indított és az országbíró Keresztúrit meg is fosztotta a jószágtól; az ellenfelek utóbb mégis megbékéltek és megosztoztak a vitás birtokon, a mit az országbíró is jóváhagyott. A század második felében, 1469-ben, egy Belley nevű nemes tűnik fel, a kinek ez lehetett névadó helysége és kétségkívűl birtoka is volt itt. Alighanem azonos ez a falu Béla (Radanova) pusztával, melyet Iványi szintén Keresztúr szomszédságába helyez. Ennek Biela Radinova nevével 1652-ben a Wesselényi Ferencz urbariumában találkozunk és abban az időben hat jobbágy-háza volt. 1720-ban már csak egyszerűen Bela a neve a pusztának, míg 1731-ben ismét Bela Radanova. 1768-ban a kamarai térképen is rátalálunk és akkor a kulai határhoz közelebb eső részét egy hajdani falu helyeként említik. – Itt feküdt valahol Kerek falu is, mely 1410-ben szintén a Keresztúri család birtoka volt. Volt azonban benne része a Kereki családnak is, melyre azonban a Mendei család igényt tartott és meg is kapott. – Ide közel fekhetett Ők (Ewk) község is. 1431-ben az Őki Bodor család birtoka, egész 1512-ig. 1522-ben még a tizedjegyzékben szerepel a község, azután nyoma vész.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT