Bácsfeketehegy.

Teljes szövegű keresés

44Bácsfeketehegy.
Bácsfeketehegy. A topolyai járásban fekszik. Régente Feketeegyház néven fordúl elő. 1465-ben a Maróthiak birtokaként szerepel, valamint 1476-ban is. Később gazdát cserélt. Egy 1496. évi II. Ulászló-féle oklevél szerint Belmosevics Milos Mátyás királytól kapta Fejéregyházat, Feketeegyházat és Boziabokor pusztát. A törökkorban megváltozott névvel találjuk a defterekben a szabadkai nahijében Feketehegyet, 1580-ban és 1590-ben 28 adózó házzal. A falu eredeti nevét az új szláv népek a török korban Feketicsre változtatták, melyet a magyarok ismét Feketehegyre magyarosítottak vissza. 1652-ben Wesselényi Ferencz birtoka volt, 1655-ben Wesselényi Ádámé lett. Az 1768. évi Kovács-féle kamarai térképen Szekitytyel párhuzamosan van feltűntetve Feketity puszta, a Krivája nyugati partján egy régi templomhelylyel. Alatta van Velity puszta szintén egy régi templomhelylyel. 1780-ban Feketity és Velity puszták a verbászi uradalomban említtetnek. 1784-ben a helytartótanács 250 kúnhegyesi ref. magyar család kérelmére megengedte, hogy Bácsban telepedhessenek le Feketetó (így!) pusztán. 1785 óta Feketics Újverbász határában van. 1785-ben 210 család (963 lélek) telepedett le Kúnhegyesről Feketity pusztán és már júniusban engedélyt kértek paplak építésére s paptartásra. A letelepűltek, kiket az éhség hozott ide, már 1788-ban a pestmegyei Feketetóra akarnak elköltözni, de a vármegye nem engedi őket eltávozni. A XIX. század elején szépen fölvirágzott; iparosai, a kovácsok, lakatosok stb. 1826-ban kaptak czéhszabadalmat. Földesura ekkor is a kir. kamara volt. Az ág. ev. anyaegyház 1860-ban alakúlt. A Schlesinger-Polyákovics-féle feketehegyi pusztát özv. báró Orczyné vette meg 510,000 forinton. Ugyanez évben a feketehegyi uradalmat báró Piret Béla cs. kir. kamarás vette meg 545,000 forinton. A község régi pecsétje 1792-ből való. Határa 10,472 kat. hold. A község határában van a Piret-féle puszta, a hol a báró Piret-féle új kastély van. Az 1900. népszámlálás adatai szerint Bácsfeketehegyen volt 5537 lélek 1215 házban. Anyanyelv szerint 3621 magyar, 1891 német, 13 tót, 13 szerb, stb. Vallás szerint 291 róm. kath., 1338 át. ev., 3583 ref., 120 izr. stb. Vasúti, posta- és távíró-állomása van. 1849 július 9-én Wetter és július 14-én Guyon itt verték meg az osztrákokat. Ennek emlékére Szeghegy, Kishegyes és Bácsfeketehegy érintkező pontján egy vasobeliszk-emléket állítottak fel. A községben öt felekezetnek van temploma és imaháza. Közülök a ref. magyar templom 1802-ben, a ref. német templom 1872-ben, az ág. ev. 1905-ben, a nazarénusok imaháza 1880-ban, a baptistáké 1899-ben épűlt. A lakosok polgári olvasókört, függetlenségi kört, népkört, társaskört, földmívelő-egyesületet és tűzoltó-egyletet tartanak fenn. Göttel Jánosnak és Tattler Jánosnak pedig téglagyárai vannak itt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT