Bácsbokod.

Teljes szövegű keresés

Bácsbokod.
Bácsbokod. Bácsalmástól nyugatra, Mátéháza alatt, 1904 előtt Bikity, a régi Bököd falu utódja. 1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta 42át Tőttösnek a Bodrog vármegyében levő: Pog és Bukud nevű birtokokat, úgy, hogy csak öt év múlva fizessen érettük haszonbért. Tőttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevű birtoka is volt, mely valószínűleg Bököd szomszédságában feküdt. Tőttös 1358-ban meghalt, birtokai, köztük Buked, leányának jutottak örökségűl, a ki ezeket sógornőinek: Magónak és Klárának adta. Ezek a kapott félbirtokokra nézve egyenetlenkedve, törvény elé vitték az ügyet, a mire 1366-ban az országbíró halasztást adott. Ez alkalommal e helység neve Bukydnak van írva. 1390-ben Bukud Tőttös Lászlóé volt. Tőttös örököseivel 1394-ben pörre kerűlt a dolog s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bakud és Bewkud kétféleképpen írt neve ugyanegy helynek, mely Mátéháza mellett volt. Ebből világos, hogy a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, a melyet 1340 óta sokszor említenek, a XVI. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állott. 1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok s több madarasi s böködi jobbágy végbe vittek. 1430-ban Tőttösnek szentgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára. 1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lesz. Ekkor kastély is volt itt. 1482-ben a Porkoláb család innen írja előnevét. A mohácsi vészkor a lakosság elpusztúlt, egy részük a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, a kik a helység Bököd nevét elferdítették, mert az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának íratik. A török defterek a bajai nahijében Bikity falut felsorolják 1580-ban 47, 1590-ben 42 adózó házzal. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékére költözött. Kéry János nádori adomány után kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következő évben a beiktatás megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzásu Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferencz nádor Serényi Pálnak adományozta Bigitt pusztát. 1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztúlt hely gyanánt említik; teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el e pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s majd puszta, majd faluként említtetik. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 forintot, a gabona, bor, méh, bárány stb. után kilenczedet kap. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozik neki kaszálni. Az új szőlők után hat évig nem kell fizetniök. Később a gróf Széchenyieké, gróf Hédervári Viczayé, ezután gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt e falu a bajai uradalommal együtt egy ideig, míg végre megváltás útján 1862-ben a község birtokába kerűlt. 1731-ben ideiglenes kis templomot építettek itt, míg a mostani nagy templom, ugyanazon helyen, 1780-ban épűlt fel, jórészt a bátmonostori régitemplom anyagából. Kápolnát 1895-ben építettek. A község lakosainak száma 4244, 731 házban. Anyanyelv szerint 1668 magyar, 1724 német, 828 bunyevácz. Vallás szerint 4206 róm. kath., 28 izraelita. A község határa 11,109 kat. hold, ebből a községnek 425 holdja van. Van a községben gőzmalom. Van vasút, posta- és távíró-állomás. 1884–5-ben a vasút építésekor s az 1904-ik évi ásatások alkalmával egy régi templom alapfalára és mintegy 4–500 sírra akadtak, de ezeknek a korát nem tudták megállapítani. A dűlőnevek főleg magyarok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT