nagypestyéni ALSÓ SÁNDOR
nagypestyéni ALSÓ SÁNDOR
Kudu (Várkudu), Belső-Szolnok m., 1813. A. Farkas közbirtokos és Pongrácz Klára fia. Magyar, ref. 1831- hadfi, folyamatosan szolgálva 1847- főhadnagy a 17. (második román) határőrezrednél. Felesége Molnár (Müller) Mária M. József és M. Károly honvéd századosok testvére, két gyermek apja. (Második neje 1870-ben uzoni Pünkösti Mária, P. Gergely '48-as honvéd őrnagy leánya lett., meghalt Bp., 1894.) 1848. júl. 28. áthelyezését kéri az alakuló honvédsereghez.
Szept. 24 (okt. 1.)- százados a 11. (kolozsvári) honvédzászlóaljnál. Októbertől részt vesz az erdélyi harcokban. 1849. márc. 2. Medgyesnél megsebesül. Márc. 13 (1.)- őrnagy. Felgyógyulását követeően, május elejétől Balázsfalva térparancsnoka. A szabadságharc végén Zsibón teszi le a fegyvert.
Aradon 12 év várfogságra ítélik (1850. febr. 5.). Aradon raboskodik, 1852. júniusában kegyelmet kap. Kiszabadulását követően kataszteri, ill adóhivatalnok Nagyszebenben, ill. Brassóban. A kiegyezés idején adótárnok Kézdivásárhelyen, a Rikán belüli Honvédegylet tagja. 1869. őrnagyként reaktiválják a magyar királyi honvédsereghez. Meghalt Kolozsvár, 1877. okt. 22.
Kempelen Béla I. 83., Mikár Zsigmond I. 77., Közlöny 1848/106. és 1849/56., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 3108., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 2582., HL: Aradi hadb. 113/13 2/372 a., Gyászjel. OSzK, Genealógiai Füzetek l903/ll. 120. o.
