NAGYSÁNDOR JÓZSEF
NAGYSÁNDOR JÓZSEF
Nagyvárad, 1803. aug. 19., ker. aug. 20. Sándor (!) József ügyvéd és Tatzel Jozefa fia. Vagyontalan nemesi születésű, magyar, r. kat. Gimnáziumban, és az 5. tüzérezred iskoláján (1819-1822.) végez. Nyugalmazott századkapitány (1822-1846. az 5. tüzér- és a 2. huszárezredben szolgált), földbérlő Zsombolyán. Nőtlen (haláláig).
1848. jún.19 (1)- őrnagy, Pest város egyik nemzetőrzászlóaljának parancsnoka. Szept. 15. áthelyezik a nagykikindai kerület nemzetőrségének élére. Október második felétől egy néhány ezer főnyi, nagyrészt nemzetőrökből álló hadoszlop parancsnoka, feladata a temesvári császári várőrség megfigyelése. Nov. 1 (1)- honvéd alezredes előbbi beosztásában (eredetileg az erdélyi 15. Mátyás huszárezredhez nevezték ki), az év végéig váltakozó sikerű harcokat vív az említett ellenséggel. 1849. jan. 25 (16)- ezredes (a 2. Hannover huszárezred állományában) és dandárparancsnok Damjanich János tábornok főhadszíntérre vonult hadosztályánál. A szolnoki csatát (márc. 5.) követően kitüntetik a katonai érdemjel 2. osztályával (márc. 23.). A hónap végétől a III. hadtest lovasságának (2. és 3. huszárezred) parancsnoka. Végig küzdi a tavaszi hadjáratot, az isaszegi és a komáromi csatában ő vezeti a Feldunai hadsereg lovasságát. Április 30- az I. hadtest parancsnoka, máj. 2 (ápr. 6)- tábornok (vezérőrnagy). Buda ostrománál személyesen részt vesz a döntő rohamban (máj. 21.). A Vág-menti hadjárat során (jún. 16., 20., 21.) nem támogatja kellő aktivitással a támadást végző II. és III. hadtest küzdelmét. Ugyancsak hibát vét Vácnál (júl. 17.), ahol az oroszok elől kitérő sereg utóvédjeként idő előtt bevonja előörseit, minek folytán a kozákok meglepik és részben szétverik Görgei Ármin őrnagy különítményét. A Feldunai hadsereg Tokajtól Nagyváradig tartó visszavonulását kikülönített hadtestével ő fedezi. Ennek során Debrecennél csatát fogad el az orosz fősereg egy részével, melyben vereséget és jelentős veszteséget szenved (aug. 2.). A sereg élén Aradra érkezve, Görgei parancsára, kísérletet tesz, hogy fölvegye a kapcsolatot a temesvári csatában legyőzött magyar fősereggel, támadását Haynau Schlik-hadteste azonban visszaveri (Németság, aug. 10.). Csapataival a Feldunai hadsereg kötelékében Világosnál teszi le a fegyvert (aug. 13.).
A császári hadbíróság kötél általi halálra ítéli (1849. szept. 26., ill. okt. 5.) és okt. 6. kivégezték.
Gelich Rikhárd II. 482-483., Katona Tamás I-II., Borovszky: Bihar vm. 660., Pelyach István: Nagysándor József in Vértanúk könyve 77-82., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 973.), XV. (ld. 934.), Breit József II. 108., Vas. Újs. 1890/40., Tört. Lapok 1892/21., KAW: Gb. 2. HR. 1841-1848. 1/99., Közlöny 1848/14., 142., 1849/12., 61., 95., HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Szül. akvi. datok Merényi-Metzger Gábortól, portré: Gracza György I. 405., Rózsa - Spira 387.
