BEM, JÓZEF

Teljes szövegű keresés

BEM, JÓZEF
Tarnów, Galícia, 1794. márc. 14. Andrzej B. ügyvéd és Agnes Goluchowska fia. Lengyel, nemes, r. kat. Tanulmányait egy krakkói gimnáziumban és a varsói katonaiskolán végzi. A napoleoni lengyel hadseregben tüzér hadnagy (1810-1814.), a Kongresszusi Lengyel Királyság seregében százados (1815-1826.), az 1831-es felkelés során tábornoki fokozatot ér el, a tüzérség parancsnoka. Franciaországi emigrációban él. 1848 augusztusában hazatér Galíciába. Az októberi bécsi forradalom utolsó szakaszában a város védelmének vezetője (okt. 16 - 29.), majd Magyarországra menekül. Nőtlen (haláláig).
Nov. 22- honvéd tábornok, nov. 29. az erdélyi sereg parancsnokává nevezik ki. Újjászervezett, 13 ezer főre kiegészített hadával december közepén a Csucsai- szorosnál megállítja a császáriak támadását, majd ellentámadást indít. A dési győzelem (dec. 23.) eredményeként felszabadítja Kolozsvárt, illetve 1849. január elejéig tartó hadjárata (Bethlen, dec. 29., Beszterce, dec. 31., Borgótiha, 1849. jan. 3.) során kiűzi Erdély északi feléből az ellenséget. 1849. jan. 17. Vámos- Gál- falvánál megfutamítja az erdélyi császári sereg (Puchner tábornok) főerőit. Négy nappal később megtámadja Puchner Nagyszeben visszavonult seregét, azonban vereséget szenved. Ezt követően Szelindekre, ill. Vízaknára húzódik, hogy a Székelyföldről, ill. a Bánságból várt erősítésekkel felújíthassa a támadást. Február elején a császáriak támogatására két orosz dandár érkezik a Havasalföldről, Brassóba ill. Nagyszebenbe, minek nyomán Puchner összpontosítja csapatait és súlyos vereséget mér Bemre (Vízakna, febr. 4.). A magyar sereg az üldöző császáriakkal vívott szakadatlan harcok közepette Déváig vonul vissza. Az itt csatlakozó magyarországi segélyhaddal az erőviszonyok kiegyenlítődnek, és a piski csatában Bem fényes győzelmet arat (febr. 9.). Az ismét Nagyszeben előterébe vissza- húzódott császáriakat megkerülve a magyar sereg Medgyesre menetel. Bem innen a Székelyföldről érkezett 4 ezer főnyi erősítés élén a Borgói szoroshoz megy, és visszaűzi Bukovinába az időközben onnan betört császári dandárt (február vége). Medgyesre visszatérve csatát vív Puchner csapataival, melynek következtében Segesvárra szorul vissza (márc. 3.). A sergét itt bekeríteni akaró ellenséget kijátszva, kitör a körülötte szövődő gyűrűből, gyors menetben Szeben alatt terem (márc. 11.), és a városból még aznap kiveri az orosz-osztrák helyőrséget. Nagyszeben, a fő hadműveleti bázis elvesztése bénítólag hat az ellenségre: a császári és az orosz csapatok néhány újabb összecsapás, illetve vereség után a Tömösi szoroson át elhagyják Erdélyt (márc. 20-21.). Bemet ápr. 3 (márc.15.) altábornaggyá léptetik elő és kitüntetik a Magyar Katonai Érdemjel 2. (márc. 8.), valamint 1. osztályával (márc. 21.).
Erdély felszabadítását követően, április közepén kb. 8 ezer emberrel Bem a Temesi Bánságba tör, melyet egy hónapon át tartó hadjárata során, Perczel Mór tábornok bácskai hadtestével együttműködve, szintén megtisztít az ellenségtől.
Június közepén, az erdélyi orosz-osztrák invázió kezdetén serege (a VI. hadtest) hét hadosztályba osztva, mintegy 40 ezer katonát számlál. A Tömösi és a Borgói szoroson át támadó szövetségesek (53 ezer fő) fő célja az volt, hogy a Maros völgyén (vagy a Csucsai szoroson) át a szűkebben vett Magyarországra, a magyar főerők hátába jussanak. Ezt Bem gerilla-taktikára alapozott hadviseléssel akadályozza meg. Előbb a besztercei hadosztály élén hadakozva (jún. 24 - júl. 4.) a szövetségesek Borgónál betört csapatait állítja meg, majd a Székelyföldön összpontosított csapatok támadását vezetve (és júl. 22 - 25. egy Moldvába történt betöréssel) Lüders vezette orosz sereg főerőit készteti visszafordulásra Nagyszebenből. Az ellenség ezt követő általános támadása a Székelyföld, Bem fő hadműveleti bázisa ellen, a küzdelem nyílt vállalására kényszerít. Ebben a szövetségesek létszám- és minőségi fölénye (az erdélyi magyar sereg katonáinak kétharmada újonc volt, közel egyharmada pedig nem rendelkezett lőfegyverrel) érvényesült. A Bem közvetlen vezetése alatt álló seregrész Segesvárnál súlyos vereséget szenved (júl. 31.), és Gál Sándor székelyföldi csapatai is felmorzsolódnak. Bem a Marosvásárhelyen gyülekeztetett csapatokkal még beveszi Nagyszebent (aug. 5.), másnap, a Lüders főerőivel vívott nagycsűri csatában azonban ez az utolsó jelentősebb seregtest is nagyrészt megsemmisül. A két részre szakadt erdélyi magyar sereg maradványai Kolozsvárra (majd Zsibóra), ill. Dévára húzódnak vissza. Bemet aug. 7. a Délvidéken összpontosított magyar fősereg parancsnokává nevezik ki. Aug. 9. Temesvárnál Dembiński tábornoktól átveszi az említett sereg vezetését és még ugyanaz nap csatát vív a Haynau vezette császári fősereggel, mely vereséggel végződik. (Maga Bem lováról leesve vállperecét törte.) A magyar sereg a felbomlás állapotában érkezik Lugosra, ahol Bemnek nagy erőfeszítések árán sikerül ideiglenesen rendeznie a csapatokat. Innen Facsétre (Facsád) érve, Kossuth menekülése láttán, valamint a világosi kapituláció hírére a sereg alparancsokainak többsége a fegyverletétel mellett dönt (aug. 16.). A had parancsát követő részével Bem Dévánál csatlakozik az erdélyi sereg itt állomásozó maradványához, hogy folytassa a háborút. Az általános hangulat hatására azonban végül is letesz szándékáról és kísérletével a török határ felé, emigrációba indult (aug. 17.).
A menekültek számára létesített vidini táborban áttér a muzulmán vallásra (a menekültek kiadásának megtagadása miatt Oroszország háborúval fenyegette a portát, s ebben szeretett volna részt venni). A háború azonban elmarad, s a török hadseregben Murad pasa néven tábornoki rangot (de beosztást nem) kapott Bemet a szíriai Aleppóba (Haleb) internálják. † uo., 1850. dec. 10.
Kovács Endre: Bem József (Bp., 1954.), Uő.: Bem a magyar szabadságharcban (Bp. 1979.), Kozlowski, Eligiusz: General Józef Bem, Warszawa, 1858., Kovács István: Így élt Bem, Bp. 1983., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 920.), XV. (ld. 904.), Turul 1930. 32., Közlöny 1849/49., 70., portré: Hadtört. Múz. Metszetgyűjt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT