báró BLAGOEVICH IMRE
báró BLAGOEVICH IMRE
Bécs, 1784. Apja B. Tádé udvari kancelláriai hivatalnok (korán elhunyt), nevelője Szulyovszky Menyhért Zemplén megyei birtokos (aki részt vett a jakobinus szervezkedésben). Horvát, polgári születésű, r. kat. Gimnáziumot végez Zágrábban. 1800- hadfi a 37. gyalogezredben, a Napoleon elleni háborúkban gyorsan halad előre a ranglétrán. 1814. már őrnagy, 1815. Mária Terézia Rendet és osztrák báróságot 1820. magyar bárói rangot kap. 1835- vezérőrnagy, 1844- altábornagy és Bukovina katonai parancsnoka. 1848. júl. 9. péterváradi és szlavóniai főhadparancsnokká nevezik ki. (Nevezett főhadparancsnokság a péterváradi várban működik.)
Szept. 9. átveszi az említett főhadparancsnokság vezetését br. Hrabovszky János altábornagytól. (Hatóköre a szerb határőrezredek elpártolása következtében a péterváradi várra korlátozódik.) Az uralkodó okt. 3-i kiáltványát követően továbbra is előljárójának ismeri el a magyar hadügyminisztériumot. Okt. 15. Péterváradon kitűzeti a magyar zászlót. A várőrség és a bácskai hadtest cs. kir. alakulatait Beőthy Ödön kormánybiztos felszólítására felesküdteti a forradalmi kormány(az Országos Honvédelmi Bizottmány) hűségére. 1849. január elején visszavonul a szolgálattól (beteget jelent), a császári ostrom-csapatok megjelenését követően pedig szorgalmazza a vár feladását Csuha Antal várparancsnoknál. Március közepén a várat felmentő Perczel Mór tábornok Pétervárad elhagyására kényszeríti.
Jelentkezik a császáriaknál. Előbb nyugalmazzák (júl. 14.), később azonban hadbíróság elé állítják. Vizsgálati fogságban halt meg, Bécs, 1850. jan. 21.
Wurzbach lex. I. 420., Gelich Rikhárd I. 374-376., Kempelen Béla II. 234., Mészáros Lázár I. 163-164., 239., KLÖM. XIII. XIV. (ld.XIV. 922.), XV. 779., Nagy Iván Családtört. Ért. 1901. 167-168., KAW: Generäle I. 15., Uo.: Milit. Gouv. zu Wien 840., Közlöny 1848/42.
