Zsolt 30

Teljes szövegű keresés

Zsolt 30
Zsolt 30.1
(Zsoltár, templomszentelési ének - Dávidtól.)
Zsolt 30.2
Dicsőítlek, Uram, mivel megmentettél, nem engedted, hogy ellenségeim ujjongjanak.
Zsolt 30.3
Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, s te meggyógyítottál,
Zsolt 30.4
Uram, lelkemet kihoztad a halál országából, megmentettél attól, hogy a sírba szálljak.
Zsolt 30.5
Ti, akik szeretitek, dicsőítsétek az Urat, magasztaljátok szent emlékét!
Zsolt 30.6
Mert haragja csak egy pillanatig tart, jósága azonban az egész életen át. Ha este sírás látogat is meg, reggel visszatér az öröm.
Zsolt 30.7
Így szóltam magamban bízva: Nem ingok meg soha,
Zsolt 30.8
mert jóságod, Uram, szilárd hegyre állított. De mikor elrejtetted arcodat, megrendültem.
Zsolt 30.9
Uram, akkor hozzád kiáltottam, Istenemhez könyörögtem irgalomért:
Zsolt 30.10
Mi haszon származna véremből, hogyha sírba szállnék? Dicsőíthet téged a por, hirdetheti nagy hűségedet?
Zsolt 30.11
Hallgass meg, Uram, és könyörülj rajtam, légy az én segítőm, Uram.
Zsolt 30.12
Panaszomat öröménekre változtattad, leoldottad vezeklőruhám és örömmel öveztél körül.
Zsolt 30.13
Hogy lelkem énekeljen neked és ne hallgasson soha. Uram, Istenem, mindörökké dicsőítelek!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT