Zsolt 131
Zsolt 131
Zsolt 131.1
(Zarándokének - Dávidtól.) Uram, nem dölyfös a szívem, szemem nem tekintget gőgösen. Nem keresek nagy dolgokat, amelyek meghaladják erőm.
Zsolt 131.2
Megtanítottam hallgatni a lelkem, így békét szereztem neki. Mint anyja ölén a gyermek, mint a gyermek, úgy pihen bennem a lelkem.
Zsolt 131.3
Remélj, Izrael, az Úrban, most és mindörökké!
