Zsolt 104

Teljes szövegű keresés

Zsolt 104
Zsolt 104.1
Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, mindennél nagyobb vagy! Fönségbe és méltóságba öltözöl,
Zsolt 104.2
a fény, mint köntös, úgy fog körül. Az eget kifeszíted, mint a sátort,
Zsolt 104.3
lakóhelyed a vizek fölött rendezted be. A felhőket fogatként használod, a szelek szárnyán szállsz tova.
Zsolt 104.4
A szeleket követeddé teszed, a haragos villámot szolgáddá.
Zsolt 104.5
A földet biztos alapra helyezted, nem inog meg az idők folyamán.
Zsolt 104.6
Vizek árjával vetted körül, a hegyeket is vizek borították.
Zsolt 104.7
De parancsodra visszafolytak, s megremegtek mennydörgő hangodra.
Zsolt 104.8
A hegyek kiemelkedtek, a völgyek leszorultak arra a helyre, amelyet nekik szántál.
Zsolt 104.9
Határt szabtál nekik, amit nem lépnek át, nem önthetik el többé a földet.
Zsolt 104.10
Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Zsolt 104.11
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Zsolt 104.12
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
Zsolt 104.13
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Zsolt 104.14
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen,
Zsolt 104.15
a szívét meg borral vidíthassa hogy az olaj kenetül szolgáljon fejére, s a kenyér erőt kölcsönözzön neki.
Zsolt 104.16
Az Úr fái is teleszívják magukat, a Libanon cédrusai, melyeket ültetett.
Zsolt 104.17
A madarak rakják ott fészküket, tetejükön a gólya tanyázik.
Zsolt 104.18
A zergéé a hegyek magaslata, a borz a sziklák közt rejtőzik.
Zsolt 104.19
Te alkottad a holdat, hogy az időt mérje, és a nap is tudja, mikor nyugodjék le.
Zsolt 104.20
Te hozod a sötétséget és ránk köszönt az éj, s az erdő vadjai körülhúznak.
Zsolt 104.21
Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak, Istentől követelik táplálékukat.
Zsolt 104.22
De ha a nap fölkel, mind visszavonulnak, és elrejtőznek a barlangokban.
Zsolt 104.23
Az ember elindul a munkája után, hogy dolgozzék az est beálltáig.
Zsolt 104.24
Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál, s a föld teremtményeiddel van tele.
Zsolt 104.25
Nézd, mily nagy és széles a tenger, benne az élőlények nyüzsgő sokasága, kicsi és nagy állatok serege.
Zsolt 104.26
Rajta járnak a hajók, s ott kóborol a leviatán is, amit teremtettél, hogy a tengerben kergetőzzék.
Zsolt 104.27
Rád vár minden élő, hogy ételt adj nekik a kellő időben.
Zsolt 104.28
Megadod nekik, és ők összegyűjtik, kitárod kezed, s eltelnek javakkal.
Zsolt 104.29
De ha elrejted arcodat, félelem szállja meg őket. Ha megvonod éltető erődet, elpusztulnak és a porba térnek.
Zsolt 104.30
Ám ha kiárasztod lelkedet, fölébrednek, és megújítod a föld színét.
Zsolt 104.31
Dicsőség legyen az Úrnak mindörökké, örüljön az Úr műveinek!
Zsolt 104.32
Ha letekint a földre, az megremeg, ha megérinti a hegyeket, azok füstölnek.
Zsolt 104.33
Egész életemben az Úrnak énekelek, zsoltárokkal dicsérem, amíg csak vagyok.
Zsolt 104.34
Találjon tetszésre nála énekem, hisz az Úrban lelem örömöm.
Zsolt 104.35
A bűnösök tűnjenek el a földről, és ne legyenek többé gonoszok. Áldjad, lelkem, az Urat!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT