Zsid 1

Teljes szövegű keresés

Zsid 1
Zsid 1.1
Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz,
Zsid 1.2
ezekben a végső napokban Fiában szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, aki által az időket is teremtette.
Zsid 1.3
Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján,
Zsid 1.4
s annyival kiválóbb, mint az angyalok, amennyivel különb nevet örökölt náluk.
Zsid 1.5
Vajon melyik angyalnak mondta valaha: „A fiam vagy, ma szültelek?” Vagy: „Én atyja leszek, ő meg a fiam.”
Zsid 1.6
Ám amikor Elsőszülöttét bevezeti a világba, ezt mondja: „Imádja őt Isten minden angyala.”
Zsid 1.7
Az angyalokról így beszél: Aki követeit szelekké teszi, és szolgáit tűzlángokká.
Zsid 1.8
A Fiához ellenben e szavakkal fordul: Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazságosság vesszője.
Zsid 1.9
Az igazságot szereted, a gonoszságot gyűlölöd, azért kent föl Isten, a te Istened, a vigasság olajával minden társad felett.
Zsid 1.10
Továbbá: Kezdetben, Uram, te teremtetted a földet, az ég is a te kezed munkája.
Zsid 1.11
Ezek elmúlnak, de te nem múlsz el soha, mindenek elavulnak, mint valami ruha.
Zsid 1.12
Akár a köntöst, úgy göngyölöd össze őket, s mint a ruha, úgy változnak meg. Ám te ugyanaz vagy, és esztendeid nem érnek véget.
Zsid 1.13
Ugyan melyik angyalnak mondta valaha: Jobbom felől foglalj helyet, és lábad alá teszem zsámolyul minden ellenségedet?
Zsid 1.14
Nemde ők mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak küldve, akik majd öröklik az üdvösséget.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT