Sir 14

Teljes szövegű keresés

Sir 14
Sir 14.1
Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bűne miatt nem kínoz fájdalom.
Sir 14.2
Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem süllyed reménytelenségbe.
Sir 14.3
Kicsinyes embernek nem való gazdagság, s a telhetetlennek mire jók a kincsek?
Sir 14.4
Aki magához fösvény, az másnak gyűjtöget, idegen tobzódik majd a javaiban.
Sir 14.5
Kivel tesz jót, aki sajnálja magától? A saját vagyonában sem leli örömét.
Sir 14.6
Nincs szörnyűbb, mint aki önmagához fösvény, ezáltal nyeri el gazdagsága bérét.
Sir 14.7
Néha ugyan tesz jót, de csak véletlenül, s végül mégis kimutatja gonoszságát.
Sir 14.8
Gonosz az, aki másra ferde szemmel tekint, elfordítja fejét és más embert lenéz.
Sir 14.9
A kapzsinak sose elég az, amije van, a telhetetlenség kiszárítja lelkét.
Sir 14.10
Fukar a zsugori, mikor kenyeret szel, a saját asztala is szükséget szenved.
Sir 14.11
Fiam, ha van miből, ne sajnáld magadtól, és vidd el az Úrnak az adományt, amit kíván tőled.
Sir 14.12
Ne felejtsd, a halál nem várat magára, s nem tudod, milyen szövetség áll fenn az alvilággal.
Sir 14.13
Tégy jót barátoddal, mielőtt meghalnál, ajándékozd meg, ahogyan csak tudod.
Sir 14.14
Ne vond meg magadtól a ma boldogságát, és vedd ki részedet az élvezetekből.
Sir 14.15
Nem kell vagyonodat másoknak adnod, nehéz szerzeményed a kockavetőknek.
Sir 14.16
Adj (ajándékot), s fogadj el magad is; élvezd az életet, mert az alvilágban már nincsen élvezet.
Sir 14.17
Minden test elavul, akárcsak a ruha, ősi törvény mondja: meghalni, meghalni!
Sir 14.18
Mint a levélrügy a zöldülő fán: az egyik elhervad, a másik fejlődik, ilyen a húsból s vérből való népség: amikor az egyik meghal, születik a másik.
Sir 14.19
Minden mulandó mű végül is elpusztul, és aki alkotta, osztozik sorsában.
Sir 14.20
Boldog az, akinek bölcsességen jár az esze, aki mindent okosan megfontol;
Sir 14.21
aki eszét a bölcsesség felé irányítja, és annak titkait igyekszik fölfedni,
Sir 14.22
mint valami vadász, úgy jár a nyomában, leskelődik, hogyan juthat a közelébe,
Sir 14.23
benéz az ablakán, fülel az ajtaján,
Sir 14.24
s megtelepszik a háza közelében, a falához kötözi sátrának cövekét,
Sir 14.25
az oldalához üti fel a sátrát, s ezáltal kellemes otthonban lakhatik,
Sir 14.26
gondjaira bízza gyermekei sorsát, s az ágai alatt kipiheni magát,
Sir 14.27
a nagy hőség elől árnyékába bújik, oltalmat nyújt neki annak dicsősége.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT