Mt 17

Teljes szövegű keresés

Mt 17
Mt 17.1
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre.
Mt 17.2
Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.
Mt 17.3
S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele.
Mt 17.4
Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.”
Mt 17.5
Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!”
Mt 17.6
Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek.
Mt 17.7
Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: „Keljetek fel, ne féljetek!”
Mt 17.8
Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust.
Mt 17.9
A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: „Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!”
Mt 17.10
A tanítványok megkérdezték: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?”
Mt 17.11
Így felelt: „Illés ugyan eljön és helyreállít mindent.
Mt 17.12
Csakhogy én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel, úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.”
Mt 17.13
Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.
Mt 17.14
Amikor visszaértek a néphez, odalépett hozzá egy ember, térdre hullott előtte,
Mt 17.15
s kérte: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe.
Mt 17.16
Elhoztam tanítványaidhoz, de ők nem tudták meggyógyítani.”
Mt 17.17
Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide!”
Mt 17.18
Jézus ráparancsolt, s a gonosz lélek kiment belőle. A gyerek azonnal meggyógyult.
Mt 17.19
Amikor egyedül volt, odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?”
Mt 17.20
Ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! - odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.
Mt 17.21
Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.”
Mt 17.22
Amikor együtt jártak-keltek Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják.
Mt 17.23
Megölik, de harmadnap feltámad.” Erre igen elszomorodtak.
Mt 17.24
Amikor Kafarnaumba értek, odamentek Péterhez az adószedők és megkérdezték: „Mesteretek nem fizet templomadót?”
Mt 17.25
„De igen” - felelte. Amikor hazaért, Jézus megelőzte a kérdéssel: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót, a fiaiktól vagy az idegenektől?”
Mt 17.26
„Az idegenektől” - válaszolta. Jézus így folytatta: „A fiak tehát mentesek alóla.
Mt 17.27
De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját, találsz benne egy sztátért. Vedd ki és add nekik oda értem és érted!”

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT