Lev 24

Teljes szövegű keresés

Lev 24
Lev 24.1
Az Úr így szólt Mózeshez:
Lev 24.2
„Parancsold meg Izrael fiainak, hozzanak nekem tiszta olajat a mécsesekbe, hogy állandó lángot adjanak.”
Lev 24.3
Áron ezt a lángot a megnyilatkozás sátorában, a bizonyság függönye elé helyezte. Ennek ott kell lennie állandóan az Úr előtt, estétől reggelig. Örök törvény ez utódaitok számára.
Lev 24.4
Áron a mécseseket a tiszta tartóra állította, az Úr elé minden időre.
Lev 24.5
„Végy lisztlángot, és süss belőle tizenkét kenyeret, mindegyik két tizednyi legyen.
Lev 24.6
Azután rakd őket két sorban - hatot-hatot téve egy sorba - az Úr előtt álló tiszta asztalra.
Lev 24.7
Mindegyik sorra tégy tiszta tömjént. Ez emlékezetül felajánlott eledel lesz, étel az Úrnak.
Lev 24.8
Mindig szombati napon kell kitenni az Úr elé. Izrael fiai vigyék oda az örök szövetség jeléül.
Lev 24.9
Azután Ároné és fiaié lesznek, de szent helyen egyék meg, mivel ez az Úr eledelének nagyon szent része az ő számukra. Örök törvény ez.”
Lev 24.10
Egy izraelita asszonynak a fia, aki egyiptomi apától született, kijött házából és Izrael fiai közé keveredett, s a táborban összeszólalkozott egy izraelita férfival.
Lev 24.11
Az izraelita asszony fia káromolta és átkozta a Nevet, azért Mózes elé vezették. (Az anyát Selomitnak hívták, s a Dán törzséből való Dibri lánya volt.)
Lev 24.12
Őrizet alatt tartották, hogy majd az Úr utasítása szerint ítélkezzenek fölötte.
Lev 24.13
Az Úr ezt mondta Mózesnek:
Lev 24.14
„Vezesd ki a táboron kívülre azt, aki az átkot mondta. A fültanúk tegyék kezüket a fejére, és az egész közösség kövezze meg.
Lev 24.15
Azután ezt mondd Izrael fiainak: Mindenki, aki Istenét átkozza, viselje bűnének büntetését.
Lev 24.16
Aki az Úr nevét káromolja, haljon meg, kövezze meg az egész közösség. Akár idegen, akár közülük való, haljon meg, ha káromolta a Nevet.
Lev 24.17
Aki agyonüt egy embert, bárki is, haljon meg.
Lev 24.18
Aki agyonüt egy állatot, adjon másikat helyette: életet életért.
Lev 24.19
Aki megsebesít valakit a népéből valók közül, vele is bánjanak úgy, ahogy ő tett:
Lev 24.20
törést törésért, szemet szemért, fogat fogért. Amilyen az emberen okozott kár, olyat kell neki is elviselnie.
Lev 24.21
Aki állatot üt agyon, pótolja másikkal, aki embert üt agyon, az haljon meg.
Lev 24.22
Mindenki fölött ugyanúgy ítélkezzenek, akár közületek való, akár idegen, mivel én vagyok az Úr, a ti Istenetek.”
Lev 24.23
Miután Mózes ezeket elmondta Izrael fiainak, kivitte a táboron kívülre azt, aki az átkot kiejtette és megkövezték. Így teljesítették, amit az Úr parancsolt Mózesnek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT