Jón 2

Teljes szövegű keresés

Jón 2
Jón 2.1
Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt.
Jón 2.2
A hal gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz:
Jón 2.3
Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és ő meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és ő meghallotta hangomat.
Jón 2.4
A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem.
Jón 2.5
Így szóltam: Elvetettél színed elől. Bárcsak meglátnám még szent templomodat!
Jón 2.6
A vizek torkomig hatoltak, körülvett a mélység, hínár borítja fejemet
Jón 2.7
a hegyek tövében. Leszálltam a föld alatti országba, a régmúlt idők népei közé, de kimentetted a pusztulásból életemet, Uram, én Istenem!
Jón 2.8
Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra emlékeztem, és imám eljutott színed elé, szent templomodba.
Jón 2.9
Akik mihaszna (bálványokat) szolgálnak, elfordulnak az irgalmasságtól.
Jón 2.10
Én azonban a dicséret szavát mutatom be neked áldozatul; teljesítem, amit fogadtam, mert az Úrtól jön a szabadulás.
Jón 2.11
Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT