Jer 16

Teljes szövegű keresés

Jer 16
Jer 16.1
Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
Jer 16.2
Ne végy magadnak feleséget, és ne legyenek fiaid és lányaid ezen a helyen.
Jer 16.3
Mert ezt mondja az Úr a fiakról és a lányokról, akik ezen a helyen születnek, és az anyákról, akik szülik, meg az apákról, akik nemzik őket ezen a földön:
Jer 16.4
Nyomorúságos halállal halnak majd meg; senki sem siratja meg és el sem temetik őket; olyanok lesznek, mint a föld színén szétszórt ganéj; kard és éhínség által vesznek el, s holttestük az ég madarainak és a mező vadjainak lesz a martalékuk.
Jer 16.5
Majd így folytatta szózatát az Úr: Ne menj be olyan házba, ahol gyászolnak; se sírni ne menj be, se részvétedet kifejezni. Mert elvettem ettől a néptől a békességet - mondja az Úr -, megvontam tőlük az irgalmat és a könyörületet.
Jer 16.6
Meghal apraja-nagyja ennek az országnak, és nem lesz részük sem temetésben, sem siratásban. Senki nem vagdossa meg magát értük, sem a haját nem nyírja le.
Jer 16.7
A gyászolónak nem tör senki kenyeret, hogy megvigasztalja halottjáért; a vigasztalás poharát sem nyújtják neki apjáért és anyjáért.
Jer 16.8
De a víg lakoma házába se menj be, hogy ott leülj, egyél és igyál.
Jer 16.9
Mert azt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, elhallgattatom ezen a helyen a szemetek láttára, és még a ti napjaitokban az öröm szavát és a vidámság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát.
Jer 16.10
Ha majd ezt mind tudtára adod ennek a népnek, és megkérdezik: „Miért határozta el az Úr ellenünk ezt a veszedelmet? Mi a mi bűnünk? Miféle vétekkel vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen?” -
Jer 16.11
akkor majd ezt mondd nekik: „Azért történt ez, mert már atyáitok elhagytak engem - mondja az Úr -, más istenekhez szegődtek, nekik szolgáltak és őket imádták. Engem pedig elhagytak és nem tartották meg törvényeimet.
Jer 16.12
Ti pedig még atyáitoknál is nagyobb gonoszságot műveltetek. Hiszen mindegyiketek megátalkodott, gonosz szíve szándékát követi, és nem hallgat rám.
Jer 16.13
Ezért kivetlek benneteket erről a földről olyan országba, amelyet sem ti, sem atyáitok nem ismertek; ott majd szolgálhattok éjjel-nappal az idegen isteneknek, mert többé nem könyörülök meg rajtatok.”
Jer 16.14
Igen, jönnek napok, amikor nem mondják többé: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki kivezette Izrael fiait Egyiptom földjéről”,
Jer 16.15
hanem: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki kivezette Izrael fiait észak földjéről és azokból az országokból, ahová szétszórta őket.” Mert visszahozom őket erre a földre, amelyet atyáiknak adtam.
Jer 16.16
Íme, sok halászt küldök - mondja az Úr -, hogy kihalásszák őket; aztán sok vadászt küldök, hogy felhajtsák őket minden hegyen és minden dombon, egészen a kősziklák barlangjaiig.
Jer 16.17
Mert szemmel tartom minden útjukat, nincsenek elrejtve előlem, és jól ismerem a vétkeiket.
Jer 16.18
Kétszeresen fizetek meg nekik gonoszságaikért és bűneikért, mert utálatosságaik megfertőzték országomat, és örökségemet megtöltötték undokságaikkal.
Jer 16.19
Uram, én erőm és erősségem, menedékem a nyomorúság napján! Eljönnek hozzád a nemzetek a föld végső határairól és így szólnak: Csupa hazugság volt atyáink örökrésze; mihaszna bálványok, közülük egy sem tud segíteni.
Jer 16.20
Alkothat-e magának isteneket az ember? Ha igen, akkor bizony nem istenek.
Jer 16.21
Ezért most megismertetem velük, ezúttal megmutatom nekik a kezemet és a hatalmamat. Így megtudják majd, hogy az én nevem: az Úr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT