Iz 26

Teljes szövegű keresés

Iz 26
Iz 26.1
Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda földjén: Erős várunk van, védelmül kőfal és bástya szolgál.
Iz 26.2
Nyissátok ki a kapukat! Hadd vonuljon be az igaz nemzet, amely mindvégig hűséges,
Iz 26.3
amelynek szíve állhatatos és megőrzi a békét, mert benned van bizalma.
Iz 26.4
Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örökké megmaradó Szikla!
Iz 26.5
Letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, és földig alázta, a porba sújtotta,
Iz 26.6
úgyhogy most láb tiporja, a szegények lába, a szűkölködők talpa.
Iz 26.7
Egyenes az igazak útja, az igaz ember ösvényét te egyengeted.
Iz 26.8
Ítéleteid útját jártuk s benned reméltünk, Urunk. Neved és emlékezeted után vágyódott a lelkünk.
Iz 26.9
Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensőmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot.
Iz 26.10
Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.
Iz 26.11
Uram, magasra emeled a kezed, de ők nem látják meg. Majd egyszer meglátják, mennyire szereted ezt a népet, és megszégyenülnek; az ellenségeidnek készített tűz megemészti őket.
Iz 26.12
Uram, te békességet adsz nekünk, mert ahogy tetteinkkel megérdemeljük, úgy bánsz velünk.
Iz 26.13
Urunk, Istenünk! Más urak parancsoltak nekünk, nem te, de mi csak a te nevedet dicsérjük.
Iz 26.14
A holtak nem kelnek életre s az árnyak nem támadnak fel, mert megbüntetted s megsemmisítetted őket, még az emléküket is eltörölted.
Iz 26.15
Gyarapítsd, Uram népedet, gyarapítsd! Adj dicsőséget népednek, s terjeszd ki országa határait!
Iz 26.16
A szorongattatásban téged keresünk, Urunk, az elnyomatás nyomorával te fenyítettél meg minket.
Iz 26.17
Amint a vajúdó asszony, aki közel van a szüléshez, felkiált gyötrő fájdalmában, úgy voltunk mi is, Uram színed előtt.
Iz 26.18
Terhesek voltunk, s vajúdtunk, de csak szelet szültünk: szabadulást nem szereztünk az országnak, s nem születtek új lakói a földnek.
Iz 26.19
Életre kelnek majd halottaid, és holttestük feltámad. Keljetek föl, és ujjongjatok mind, akik a porban nyugosztok! Mert világosság harmata a te harmatod, és az árnyak országa szülni fog.
Iz 26.20
Menj be kamrádba, én népem, s zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid időre, míg el nem múlik a harag.
Iz 26.21
Mert az Úr hamarosan kilép hajlékából, és megbünteti a föld lakóit gonoszságukért. A föld felfedi a vért, és nem rejti tovább a megölteket.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT